Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Kováts J. István dr.-tól: A Nirvána
248 Dr. Kováts J. István. együtt — a századok folyamán változásokon ment keresztül. Igy az V. századbeli ceyloni kommentárokban és a későbbi páli és szanszkrit nyelven írt művekben a nirvána szó nem marad meg abban az értelmében, a melyben még a buddhizmus nagy kommentátorának, Buddhagoshá-nak idejében is találjuk. A nirvána valami mennyországfélét jelent a buddhisták későbbi képzeletében — a Buddhákról és a Buddha-jelöltekről alkotott képzelődésekkel kapcsolatban. Miként a keresztyénség első századaiban, fantasztikus metafizikai képzetek keletkeznek az alaktalan világról, a nirvána négy fokozatáról, stb. Eszerint a három alsóban a különböző fokozatú Buddhajelöltek laknak, a negyedikben pedig a már tökéletességre jutott Buddhák. A négyes számot azután átviszik a buddhafokozat alatti szentekre, arahátokra is. Azok számára is négy eget alkot a korlátlanul csapongó képzelet. A három alsó égben még újjászületik a szent, a negyedikben azonban már túlemelkedik a természet korlátain : mindent tudóvá, mindent látóvá, hallóvá válik. 1) De ha buddhizmusról beszélünk, természetesen az eredetit értjük, nem annak későbbi, avagy mai — s az eredetitől sok tekintetben eltérő — változatát. II. Semmisem mutatja jobban azt, hogy Buddhának a nirvánáról szóló eredeti tanítását nem oly könnyű megállapítani, mint az az immár félszázad óta tartó s teljesen befejezettnek még ma sem mondható vita, mely e körül a tárgy körül a buddhizmus és az összehasonlító vallástan művelői körében kifejlődött. Tekintsünk végig röviden ezeknek a vitatkozásoknak a történetén és összegezzük az eredményeket. A tudósok egy része azt vélte, hogy a nirvána a lét teljes megsemmisülését jelenti; mások ismét azt hitték, hogy a nirvána éppen ennek az ellenkezőjót: az élet örökkévalóságát jelenti valaminő boldog állapotban. Az előbbi nézet mellett szállt síkra Burnouf, St. Hilaire, Spence Hardy, Bigandet, Kellogg, Wassilief. Azt vallották, hogy a buddhista halál az emberi élet végét s a nirvánába jutás a teljes megsemmisülést jelenti. A halál után nem vár ránk új lét. Semmisem marad meg belőlünk holtunk után: a halál mindennek vége. Wordworth ebből a szempontból össze is hasonlítja a buddhizmust a pozitivizmussal. 2) Ezt a nézetüket többen a mai buddhisták közt végzett ») L. bővebbén Kovács Ö. i. m. I. k. 136-137 11. 2) „ The One Religion" (Bampton Lectures 1881.) 268-269 11.
