Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. „Zeitschrift für die alttestamentliche Wissenschaft." Herausgegeben von K. Marti 1907. 27. Jahrgang. XX

+324 oldal. Amit a folyóirat megalapítója, Stade Bernát, a 25. évfolyam kibocsátásakor még megakadályozott, hogy t. i. ez az ünnepi szám az alapító képével jelenjék meg: azt most már nem ellenezhette; 1906. dec. 6.-án 58 éves korában elhúnyt, a folyóirat 27. kötetének első füzetét a hálás kiadó Stade szép arcképével díszítette, August Freiherr von Gall pedig rövid, markáns vonásokban megrajzolja a kiváló tudós életének külső keretét és ebben méltatja a giesseni theologiai fakultás regenerátorának, az egyetemi tanárnak, az ószövetségi szaktudósnak és irónak érdemeit. Stade mint szöveg- és forráskritikus és mint Izrael történetének és az ószövetségi theologiának megirója a legszélsőbb kritikai iskola egyik oszlopa volt, de ezen az állásponton is, ellentétben sok elvtársával, mindig megóvta az ószövetség iránt való kegyeletet, sőt — természetesen a maga értelmezése szerint — az előkészítő isteni kijelentés okmányát látta abban. Éppen „Biblische Theologie des Alten Testaments" cimű munkájában, amely most már. mint héber grammatikája is (1879), csak az első kötetre terjed s a melyet ő szándékosan nevezett ezzel a tradiciós névvel s nem ószövetségi vallástörténetnek, épp ezen munkájában „nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a vallás egész fejlődése Jézusra utal és törekszik, őreá, mint Istennek legtökéletesebb és befejező kijelentésére, és hogy 6 toronymagasságnyira fölébe emelkedik a legmagasabb és legnagyobb ószövetségi jelenségnek is." Aki Stade egyik-másik munkáját ismeri, annak bizonyára jólesik majd a tanítványnak az a bizonyságtétele, hogy az ő elhúnyt mestere r minden theologiai munkában csak azt tartotta maradandónak ős értékesnek, amit a Jézus Krisztustól származó új élet ápolására lehetett felhasználni." Vajha mindegyik tanítványa ezt a benyomást nyerte és ezt az elvet vette volna át a mestertől! A nekrológot Stade iratainak jegyzéke követi, számszerint 61; ezekből nagyobbterjedelmű munkák a grammatika, Izrael története (1887—8) és az ószöv. theologia (1905). A kisebb munkák és cikkor, .egjavát a kiadó külön könyvbe gyűjtötte (Ausgewählte akademische Reden und Abhandlungen 1899), amelynek második, az elhúnyt emlékére rendezett és igen jutányos áru kiadását (IV. 296 15*