Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Masznyik Endre dr.-tól: A magyar reformátió eredeti jellemének kérdéséhez
226 Dr. Mas inyik Endre. valakit közitökbe ereszteni, hogy megevett-ivott volna mindönötökből ? Annak kivüle is tudjátok, kinek méhét, kinek könyvecskéit és kinek egyéb marhácskáját eltolvajlotta és szegönyített, nyomorított bennetök." S mit és mint felel mind e súlyos vádra Reczés János? Urasága színe és személye előtt kérdi egyenesen Beythétől: „Látta-e ő nekünk ollyan bűnökben való életünket, az minemüket kinyomtattatott s álnokul reánk kiáltott?" S aztán az írásból olvassa fejére, hogy még ha látta volna is — akkor is Krisztus regulája szerint kellett volna vele, mint vétkessel szemben eljárnia s őt a gyülekezet elé állítania. De — úgymond — „mikor és mellykünkel cselekedte ezt Beythe István?" S ha nem látta, hanem csak hallotta, — nos hát elő vele, mondja meg kitől hallotta? „Igaz ember nem lehetett az, hanem csak afféle csélcsap ember". S aztán — ugyancsak folyton az írásból érvelve — ráolvassa a képmutatás bűnét. „Merth — úgymond — az ű maga felöl való ítéletit, cselekedeti hamissétya: Bár töbrül ne, hanem csak szegény Kálmán deák dolgáról (kit kezével ölt meg) gondolkodjék is, szemetöt talál Beythe István az maga háza előtt is, csak győzze söpörni, gerendát talál az maga szömébe is, csak vethesse ki". De e cselekedeteit — teszi hozzá — „Isten ítéletire hagyjuk, mert tudjuk, ki mondta azt: Enyém a boszuállás és én megfizetek". Szemtelen beszéd ez? Nem; ez az erős, sziklaszilárd hitű s egyháza igazait rendithetlenül s őszintén védő egyházi szolgának szava, aki tudja s nyíltan vallja, hogy „Isten igéjéből vétetett hite, tudománya és vallása miatt üldöztetik és szidalmaztatik". S ennek igazolása végett adja ki az Egyesség könyvét, mint az ágostai hitvallás igaz értelmének bővebb kifejtését. Egyesség könyve! Formula Concordiae! Elég a szót kimondani s szinte megborzadnak tőle. Pedig éppenséggel nincs okunk rá. Nem barát, — ellenfél költötte e műnek veszett hírét s mi felültünk neki; legtöbben a nélkül, hogy azt az Egyesség könyvét láttuk s olvastuk volna. Hát itt van. Értsük meg már egyszer mi, ág. hitv. evangélikusok, hogy ez az irat méltán foglal helyet a mi szimbolikus irataink között, hogy az valóban a mi egyességünk: a lutheri reformatio szellemének s értelmének leghívebb letéteményese. Kegyeletes és tiszteletre méltó ok hivta életre, evangéliomi igazságnak hirdetése s a vitázó lelkek egyességének megteremtése a célja. Nem ez irat támasztotta a vitákat, — ellenkezőleg félszázados vitát fejezett be a mi evangelikus egyházunkban, a midőn kiválásra kényszerítette közülünk azokat, akiknek eleitől fogva „más szellemök" vala. Dr. Masznyik Endre.
