Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Payr Sándortól: A pietismus paedagogikája
184 Payr Sándor. A mi néz a tanulókra, ezek: 1. együgyűek, 2. középszerűek 3. értelmesebbek (Az árvaházi népiskolák 3 csoportja Halieben.) Az öreg emberekkel — mondja Bárány — ami országunkban nem szokott katekizálás tartatni ugy, hogy ők is kérdésre vétethetnének. De az okos tanitó ne felejtse e mondást: gyermek, te néked szólok, öreg, végy példát! Itt azután részletes utasításokat ad, hogy a kérdések a tanulók fejlettségéhez legyenek mérve. (18-22. §.). A mi illeti végre magát a katekizálást, itt vigyázni kell: A) a kérdésre, B) a feleletre. A) A kérdésnél tekintetbejön: a) mit kell kérdezni? 1. Luther M. kis kátéjának igéit, mert ezeket méltán tették fundamentomúi; 2. csak a hitnek és keresztyénségnek fundamentomához tartozó dolgokat; b) miképen kell kérdezni ? 1. rendesen (logikai rendben), azaz a kérdésben minden dolog a maga helyén és idejében hozattassék be, 2. világosan, hogy a tanuló a kérdést mindjárt megérthesse, 3. rövideden, 4. erősen és egészen, hogy a tanulók az igazságra elegendőképen megtaníttassanak (a tárgy teljes és alapos kifejtését érti.). B) Vigyázni kell a feléletre is, melynél a katecheta részéről megkívántatik: 1. a figyelrnetesség, 2. a felelet értelmes ismétlése, 3. a helytelen felelet megjobbitása. Ez utóbbira nézve részletes methodikai utasításokat ad Rambach nyomán. (23—25. §.). A következőkben azután a 25. §-tól kezdve ennek az 1735. évi magyarázatos kátéjának használatára vonatkozólag ad részletes tanácsokat. Nem kívánja a tanítóktól, hogy egész könyvét betéve betanultassák; elég ha Luther kis kátéját tudják. De a szentirásbeli helyekre fordítsanak különös gondot, a kisebb gyermekekkel csak a rövidebb dictumokat tanultassák be. Minden kérdést jól megmagyarázzanak, még pedig az elmék szorgalmas vizsgálásával ezek fejlettségéhez képest. Hogy a könyvnek haszna legyen, tanítóktól, tanulóktól és olvasóktól elsőben is azt várja el, hogy meglegyen bennük az isteni igazságnak és az üdvösség utjának ismerete után való vágy (26. §.). Nemcsak a tanítóktól, hanem a patrónusoktól és szülőktől is elvárja, hogy megteszik egyetemes papi tisztükből folyó kötelességeiket (28. és 36. §.). Az evang. egyház tanának igazságát Pritius György frankfurti lelkésznek Spener könyvéhez (Aufmunterung zur Beständigkeit in der reinen Lehre des Evangelii) irt előszavával bizonyítja. S végül ismét a katechesis nagy hasznát és becsét köti az olvasók lelkére. A prédikáció mellett erre is igen nagy a szükség. Sőt Gerhard coburgi superintendesre hivatkozva ki meri mondani, hogy a jó katekizálás több épülést szerez, mint a divat szerint való mesterséges prédikáció (44. §.). íme Bárány irta nemcsak az első magyar nyelvű neveléstant, hanem az első magyar katechetikát is és pedig ezt nagyobb