Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Raffay Sándortól: József története
146 Raflfay Sándor. — Oh mi megváltónk, gyakorold velünk szemben kegyelmedet, mert bár most az örök élet beszédét hallottuk, mégis csodálkozunk, óh mi megváltónk, Énoknak és Illésnek a sorsán, a kik halálnak egyáltalán nem voltak alávetve. 1) Hiszen mind e mai napig az igazaknak székében ülnek s testük sem látott romlandóságot. Amaz igaz ács József pedig testileg mégis csak a te atyád volt. Azt parancsoltad ugyanis, hogy elmenvén az egész világra, hirdessük a szent evangóliomot ós azt mondtad: „Hirdessétek atyámnak, Józsefnek a halálát is nekik és évenként szent ünnepnapot szenteljetek neki. Aki pedig e beszédből bármit is elvesz vagy hozzátesz, vétkezik". Csodáljuk hát, hogy mikor téged Bethlehemben törtónt születésed napjától kezdve József az δ test szerint való fiának nevezett, miért nem adtál neki azokhoz (t. i. Énokhoz és Illéshez) hasonlóan halhatatlanságot, mikor te magad is azt mondod, hogy igaz ós szent volt? 31. fejezet. Megváltónk azonban így felelt : — Atyám jövendőlése természetesen betelt Ádámon az δ engedetlensége miatt. És minden az én Atyám akarata és intése szerint történik. Azért ha valaki Isten akaratát mellőzi és cselekszi az ördög akaratát, bűnt követve el, meghosszabbítja életét, nevezetesen azért tartatik meg, hogy hátha bűnbánatot gyakorol és meggondolja, hogy a halál kezébe kell kerülnie. Viszont ha valaki jó cselekedetekre törekszik, annak az élettartama is meghosszabbittatik, hogy *) A következő fejezetekben most még ezt a problémát világitja meg Jézus. Ha még az δ atyjának is meg kellett halnia, ha sem Mária, sem δ maga nem kerülheti ki a természeti törvényt, akkor az Ó testamentumnak Énokról és Illésről szóló tudósításai vagy meg nem állhatnak, vagy pedig Jézusnál is nagyobb és szentebb alakokról szólanak. Hogyan igazodhatunk el ebben a dologban, azt fedi fel előttünk az elbeszélés hátralévő része. Az Otestamentom elbeszélésében sem kétkedhetünk, de a halál kényszerét is fel kell tartanunk. A probléma megoldása a 31. fejezetben található. Minthogy Énok és Illés a legkegyesebb emberek voltak, ezért ők a lehető legtovább élnek : a világ végső megsemmisüléséig. Akkor azonban csendes, világon fölül lévő otthonukból nekik is elő kell jönniök és meg kell halniok. Pál apöstol ezzel ellentétben azt hitte, hogy a világ végén a még élő emberek egyszerűen esak átváltoznak : halandó testük egyszerre csak halhatatlanná válik.
