Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)

Erdős József dr.-tól: Az újszövetségi kánon és az őskeresztyén irodalom

12 Dr. Erdős József. nevezi meg, igy nevezetesen v. ö. Apol. I. 51. és ip 24 7 8. Diai. 69. és xp 19 5 Ésa. 35 2 c. 87. és Joel 2 28 2

9 ; másutt viszont a szerző nevének említésekor téved p. o. Apol. I. 51-ben Jeremiás által mondatja azt, a mit Dániel 7 1

3 írt meg és c. 54-ben Jeremiás (9 2

6) neve helyett Ésaiást ír. IDnnek oka az, hogy δ emlékezetből hivatkozik a kánoni iratokra, a melyeknek szövegét a hol egészen híven nem idézhette, ott részint összeelegyítette, vagy egybeolvasztotta, részint csak gondolatbelileg vagy módosítva illesztette be az előterjesztése keretébe. A tény az, hogy Justinus az ő 138-ban írott Apológiájában ós valamivel későbbi keletű Dialogosában, a mi kánoni négy evangóliomunk közelterjedettségéről, hiteléről, tekintélyéről ós dogmatikailag döntő érvényéről kétségbevonhatatlan tanúbizonyságot tesz, a mit az imént csak gyér számban felsorolt összehasonlításokból is igazolva láthatunk. Vannak azonban még kánonon kívül álló, mindamellett szintén jelentős bizonyítékaink ide vonatkozólag, a melyekre nagy súlyt helyez Tischendorf is (Wann wurden unsere Evangelien verfasst? Leipzig 1865) a miénkkel azonos álláspontjának a megvédelmezósénól. Nevezetesen Justinus Diai. 78 az Úr születéséről azt jegyezte föl, hogy γεννηθέντος δε τότε τον παιδίον εν Βηθλεέμ, επειδή Ιωσήφ οιχ είχεν εν τη κώμη εκείνη που καταλύσω, εν σπηλαίο) τινί σύνεγγυς της κώμης κατέλυσε' ν.αί τότε, αυτών όντων εκεί, έτετο/.ει ή Μαρία τον Χριστόν κτλ. Εζ az adat, t. i. Jézusnak Bethlehem mellett barlangban történt születése csakis a Jakab protevangéliomában (cc. 18. 19. 21. cf. Fabric. Cod. Apocryph. Ν. T. Hamburg 1719) olvasható. A Máriával közlött angyali híradást meg Justinus e szavakkal végezi be Apol. 33: και καλέσεις [seil. Μαρία] το ονομα αυτόν 'Ιησονν αυτός γαρ σώσει τον λαόν αντον ά;ιό τών αμαρτιών αυτών. Ez a tétel a Jakab protevangéliomában szintén így van megírva (id. mű c. 11). Máté kánoni evangéliomában (1 2i) az angyal ama szavakat Józsefhez intézi, Lukács szerint azonban szintén Máriához, de az αυτός γαρ . . . ανιών mondatrész teljes mellőzésével. így hát ez a már Origenes által is ösmert és még előbb Justinus által idézett apokryph evangéliom, mely a Mária szűzanyaságának (Mt. 1 2

3) tagadói megcáfolására készült, ime nyilván igazolja, hogy a mi Máté és Lukács által szövegezett kánoni evangéliomaink jóval az első század bezárulta előtt átalánosan ösmert iratok voltak. Ugyancsak Justinus hivatkozik arra a másik apokryph iratra, a mely szintén úgy a synoptikusok, mint a János evangélioma tekintélyéről ós első századbeli eredetéről tanúskodik. Ez nem más, mint az állítólag még Pilatus idejében keletkezett ós az ő nevéről elnevezett Acta Pilati de passione et resurrectione Jesu Christi, a melynek címét a középkor-