Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 6. évfolyam, 1908 (Pozsony)
Földváry Jenőtől: A horvát-slavon egyházak gondozása
A horvit-szlavon evang. egyházak gondozása. 115 Magdeburgban, majd Frankfurtban jeles irataival szolgálta az evangyéliom tenyésztését. A tengerparti területeken a népért működött reformátorok sem hiányoztak, így maga a modrusi püspök Vergerius Pál (1536-49), a zenggi püspök Vergerius János (1541—6), az előbbinek testvére, a reformácio terjesztésének szolgálatába állottak. A tengerparti városokból hasztalan terjedt át a reformáció szelleme Dalmáciába, a velencei inkvizíció csakhamar elfojtotta azt. Ámde Horvátországban a lelkészek egy része, a nemesség és az őrvidékeken a katonai hatalom 3) a reformáció mellé állottak. A ma már nem létező Varasdmegye főispánja Ungnád (1540) a reformáció jeles eszű barátait gyűjtvén maga köré, rendkívüli erőkifejtéssel] horvát nyelvű bibliákat, kátékat, ev. iratokat nyomtatott és terjesztett. Annyival is nagyobb sikerrel szolgálhatta a reformációt, mert Zágrábban a báni székből gróf Zrínyi Miklós, a szigetvári hős pártolta a reformációt. Hasonlóképen utódja Erdődy Péter is hatalmas párfogója volt ugy az evangyóliomnak, mint a reformátoroknak, Különösen buzdította, támogatta a szomszéd Krajnából át jövő reformátort Vlahovics Györgyöt, aki 1563ban Okicsban oly nagy sikerrel prédikált, hogy a bánnak, s Brumanus zágrábi püspöknek, mint a reformáció barátjainak jelenlétében 251-en a helybeli pappal együtt áttértek az ev. hitre. Már ugy látszott, hogy Horvátország és Szlavónia egészen elfogadják a reformációt. Ámde a külső hatalom birtokosa, a sötétség, nem tűrte sokáig a világosságot. Megindult az ellenreformáció. Ferdinánd király 1563-ban betiltja a könyvnyomdákat, ezrével koboztatja és égetteti el a könyveket. Krajnában Jerón, laibachi püspök vezetésével egy szervezett kommisszió semmisítette meg a könyveket, nyomta el a reformációt. Horvátországban Draskovics György, zágrábi püspök és egyszersmint bán egy papnevelő szemináriumot állított Zágrábban, hogy ezzel az ifjakat a külföldre való meneteltől visszatartsa. 1567-ben a zágrábi tartománygyülésben oly törvény hozatott, mely szerint az, a ki az ev. hitre tér át, sem ingó sem ingatlan jószággal nem bírhat, semmi hivatalt nem viselhet. Ε könyörtelen ellenreformáció egy ideig nem érinthette a katonai végvidéket, ahol tábori lelkészségek ós templomok voltak s az értelmesebb nép is csatlakozott a katonákhoz. Itt se tarthatott azonban soká e kedvező állapot, mert a bécsi udvar a jezsuiták befolyására parancsot adott ki a) Varasd, Iváncsics, Sziszek, Petrinya Kapronca, Ogutin stb. határőrvidéki városokban a német és tót katonaság, Lenkovics János generálissal együtt az evang. hitet vallották. 8*
