Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Nippold Frigyes dr.: Hilgenfeld emlékezete
, , •- .. . «O l »» I H.I Hilgenfeld emlékezete. Bizonyosan mindenki hivatottabb volna most nálamnál, hogy Hilgenfeld Adolfnak a mi fakultásunkra és a theolo giai tudományok egész körére nézve csodálatosan nagy terjedelmű életművét megrajzolja. 1) Engem még nagyon is megilletnek az utolsó hónapok, hetek és napok vele átélt óráinak benyomásai. A mult nyáron még — miután nála is, mint Hásenál, néhány aranyjubilálás megelőzte — megengedte neki a gondviselés, hogy bölcsészeti doktorságának hatvanadik évfordulóját megérhesse. Ε nap delét kicsiny körben kint a Papirmühlen töltötte el. Minden jelenlévőnek feltűnt azonban ekkor az ő markáns, erős vonású arcának gyermekesen boldog kifejezése. Általában az ő alaphangulata a hálás isten-gyermekségé volt, s Istennel való eme viszonyából sarjadt ki benne az emberekkel való érintkezésnek összhangos szivélyessége. Miként azon a nyári napon, ugyanazon benyomást vitték magukkal azok is, akik alig hat hete tanúi voltak ama sikerült meglepetés felett való örömének, hogy folyóiratának ötvenedik évfolyama számára tudtán kivül előtte ') Hilgenfeld Adolf jénai egyetemi tanár, világhírű tekintély volt az újszövetségi kritika dolgában. A bauri theologiai iskola tagja és (gyík büszkesége. Elete a mily hosszú, 84 évre terjedt, ép oly áldásos volt. Műveinek száma, mint azt nem kisebb érdemű barátja és kartársa, Nippold fentebb irja, az ezeret meghaladja. Tanítványai még többen voltak, hiszen 60 esztendőn át magyarázta Jénában az írásokat. Egy éven át magam is tanítványa s atyai jóindulatának mind végig osztályosa lévén, emléke iránt tartozó tiszteletemnek úgy gondoltam legjobban eleget tenni, hogy Nippold Frigyes jénai egyetemi tanár, kedves mesteremet kértem fel a Hilgenfeld felett tartott emlékbeszéde átengedésére. — A temetés f. é. január 15-én történt óriási részvét mellett. A gyászbeszédet a Hilgenfeld által kijelölt textus, Phil. 3„ alapján Braasch superintendens tartotta. Ezt követte Nippold emlékbeszéde, melyből csak két helyi vonatkozású mondatot hagytam ki. Szerkesztő. Theol. Szaklap. V. évf. * g
