Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyr ismertetés. 333 121. l. 16. sor (alul): „az összes Isten parancsolata ellen való" . . . e helyett: az Isten összes parancsolatai ellen való . .. 122. I. 15. sor (alul)·, „hogy a pápának alávessük magunkat, a ki Isten ellen vagyon és vele szemben áll" . . . e helyett: hogy a pápának alávessük magunkat, a mi Isten ellen van. Amott a pápa van Isten ellen, emitt mi cselekszünk Isten ellen való dolgot, ha a pápának alája vetjük magunkat. 122. I. 3. sor (alul): „Következó'leg nem is tekint ó'". . . . Az ezzel kezdődó' 8 soros mondat annyira zavaros, annyira ferdíti az eredetinek értelmét, hogy talán kár volna még ide is leírnom. Én az eredetit ilyformán értem: Igy nála (a pápánál) már nem is megy bűn számba a harag, az irigység, a gyűlölet, a fényűzés, a paráznaság, a rablás; és kiváltképen Rómában semmire se vetnek ügyet, semmit se büntetnek, sőt a legnagyobb és legsúlyosabb bűnöket is, a milyen a hitetlenség, az önzés, a képmutatás, az igazság gyűlölete, a kétségbeesés, mind megszenteli (a pápa) az egyház iránt való engedelmesség címén és megjutalmazza mint jó keresztyén cselekedeteket. 125. I. 8. sor (alul): „hasznos dolog" e helyett: hosszadalmas dolog (es wäre zu lang zu erzählen). 126. I. 11. sor (alul): „házasságot kell tűrnie" e helyett: házasságtörőnek kell lennie (muss seine Ehe brechen). 126. l. 3. sor (alul): „törjetek meg házasságokat, ámde akaratlan" — e helyett: legyetek házasságtörők, de akaratotok ellenére (brecht eure Ehe, doch mit Unwillen). Talán nem szükség rámutatni a nagy külömbségre a kettő között, ha valaki akaratlan tesz valamit, és ha akaratja ellenére teszi. 128. I. 11. sor: (A párisiak . . .) „olyan tanácsokat tartogatnak maguknál, a miket Krisztus mond, felsorol a maga parancsolatai közt" ... es sind Räte bei ihnen, welche doch alle von Christo unter seinen Geboten gezählt werden. Magyarul: nekik mindazok csak jó tanácsok, a miket Krisztus a maga parancsolatai közé számit. A fordító figyelmét kikerülte a parancsolatok (divina praecepta) és a tanácsok (consilia evangelica) közti külömbség. A parancsolatot mindenkinek teljesítenie kell. A kik azonban a tökéletesség magasabb fokát akarják elérni, azok a tanácsokat is kövessék. A párisiak a Krisztus isteni parancsolatait csak tanácsoknak értékelik. 130. I. 11. sor: „E borzasztó megveszett bűnt nem a nép cselekszi, sőt ezt a bűnt az ő püspökeiknek, főiskoláiknak, papjaiknak, tűrniök és szenvedniök kell" ... Az eredeti szerint a népnek kell ezt a bűnt tűrnie és szenvednie az ő püspökeitől, a főiskoláktól és a papoktól (a kik azt elkövetik, cselekszik). 132. I. 19. sor: „ámde magában azt tanítja és parancsolja, hogy ő a pápa és az egyház iránt való engedelmességet útba tolja" . . . e helyett: de valósággal (tényleg, ellentétben a mege'őző „szóval") azt tanítja és parancsolja, hogy a szüléknek nem