Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Raffay Sándor: Róma decretuma
Róma decretuma. 313 apostolok és azoknak utódai a Krisztusnak valamely eszméjét vagy szándékát, a viszonyok és események tanácsolása és indítása szerint magyarázták. 41. A sacramentumok csupán azt célozzák, hogy az ember lelkében felújítsák a Teremtőnek folyton jóltevő jelenlétét. * A szentségek általános megítélésére vonatkozólag azt mondja a decretum, hogy a tridenti zsinat óta mit sem változott a történeti kutatás álláspontja. Pedig sehol sem nagyobb ez a változás, mint ép a tridenti zsinat alkotásait illetőleg. A protestáns egyházaknak a szentségekre vonatkozó felfogása akkor is biblikus volt, ma is biblikus. S a míg az marad, nem is tarthat nagyobb változástól. A történeti kutatás mindig igazolni lesz kénytelen a szentségek jogosultságát, s legfőlebb keletkezésük körülményeire nézve mondhat valami újat. De lényegbevágót nem igen mondhat. Eredetük szerint a mi szentségeink mindenesetre józusiak, a mit a római hót szentségről csakugyan nem állíthat senki. A szentségek célját illetőleg jogos a decretum elítélése azokkal szemben, a kik szerint azok semmi mást nem akarnak, mint csak a Teremtő folyton jóltevő jelenlétének felújítását. A szentségeket nem hiába nevezik egyházaink media salutisnak, azokká is kell lenniük, különben üres szertartások maradnak. * 42. A ker. község hozta be a keresztség szükséges voltát, elfogadván azt, mint szükséges szertartást és hozzáfűzvén ahhoz a ker. hitvallás kötelmét. 43. A keresztségnek a csecsemők részére kiszolgáltatására vonatkozó gyakorlat disciplinaris fejlemény volt, s ez volt egyik oka annak, hogy a sacramentum két részre, t. i. keresztségre ós bűnbánatra oszlott. 44. Semmi sem bizonyítja, hogy az apostolok alkalmazták volna a bérmálás sacramentumának ritusát; mert a két sacramentumnak, nevezetesen a keresztségnek és a bérmálásnak formális megkülönböztetése már nem a primitiv keresztyénség történetébe tartozik. * A keresztségre nézve, tudjuk, a szerzési igék Máté evangélioma végén olvashatók. Ezeket azonban a tudósok egy része ép oly kevéssé tartja hitelesnek, mint a Márk