Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Raffay Sándor: Róma decretuma

312 Raffay Sándor. decretum amaz igazságát, hogy a feltámadás hite csakugyan nem theoriákból, hanem tényből sarjadt ki. A 38. pont Krisztus engesztelő halálának sarkalatos kérdését akarja eldönteni. Ε kérdés nemcsak a legfontosabbak. hanem a legterjedelmesebbek közé is tartozik. Azért ennek sem bocsátkozhatunk itt most részletes fejtegetésébe, hanem csak nagy vonásokban erintjük meg a dolgot. Elsőbb is meg kell állapítanunk, hogy csakugyan Pál apostol az, a ki a Krisztus halálát engesztelő, áldozati halálnak tekinti és e szempontból ítéli meg annak jelentőségét és összes következményeit. Ezt a felfogást azonban megtaláljuk a többi szentiratban is. Hogy egyedül Pál lett volna ennek a felfogásnak megteremtője, már csak azért is valószínűtlen, mert még azok is vallják e nézetet, a kiket az őskeresztyénség története szerint Pál elleneseinek ismerünk De megvannak e nézet alapvonásai a synoptikus evangéliomokban is, még pedig Jézus szájából elhangzó nyilatkozatokban. Az volna hát itt most már a döntő kérdés, volt-e a páli felfogásnak befolyása a synoptikus evangéliomokra, vagy nem? Ha volt, miért olyan halvány az a befolyás, ha pedig nem volt, hogyan érthetjük meg pl. az úrvacsora szerző igéiben erre vonatkozó nyilatkozatokat? S mindezek alapján eldől majd az a kérdés is : csakugyan több volt-e Jézus a hivőre nézve, mint egyszerű példaképe az Istennel való együttélésnek? S nevezetesen az ő halálának van-e üdvözítő jelentősége, vagy egyszerűen csak az igazságért és az emberszeretetért való önfeláltozásnak szolgál örök példájaként? S ha egyedül csak Páltól ered az engesztelő halálról szóló tanítás, akkor annak vallása bibliai ugyan, de nem jézusi, nem evangóliomi, s igy annak elhagyása a jézusi keresztyénségben való megmaradást nem érinti Ε vitás kérdést tehát csak alapos exegetikai vizsgálódás alapján lehet eldönteni, a melynek folyamán a szentiratok eredetének a kérdését is tisztázni kell. Erre pedig itt most sem helyünk, sem időnk nincs. Ezért a Krisztus Jézusról szóló tételeket tovább nem is feszegetjük. 3. A szentségekről. 39. A sacramentumok eredetéről szóló ama vélemények, a melyekkel a tridenti atyák is el voltak telve, és a melyek kétségtelenül befolyást gyakoltak az általuk alkotott dogmatikus kánonokra, messze távol állanak ama véleményektől, a melyeket ma a ker. dolgok históriai kutatói méltán vallanak. 40. A sacramentumok akképen állottak elő, hogy az