Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Raffay Sándor: Róma decretuma

308 Raffay Sándor. keletkezett. S mint ilyenek, tiszteletreméltó jelenségei egy kor vallásos felfogásának, alapjai egy vallásos közösség jegecedésének, de nem mennyei, hanem csak a mennyre vonatkozó igazságok. A 23—24. pont a kutatás szabadságát elitélő pápás egyházra nézve döntő fontosságú tóteleket tagad. Minthogy minden egyházi tantétel szükségkép a szentírás alapján, de időben keletkezett s lassú, sokszor idegen befolyások alatt álló fejlődós után, nem ritkán erőszakos módon vált dogmává: természetes, hogy a szentírásból mindenkor javíthatónak kell lennie. A reformátio sem egyéb, mint ilyen javítás. De ép azért tiltakozik ez ellen a pápás egyház, mert különben kénytelen volna a reformátio jogosultságát elismerni, sőt a szakadatlan reformátiót gyakorolni. Mivel azonban az ő tanrendszere ép úgy, mint egész szervezete és minden szokása olyan, mint a Krisztus varratlan köntöse, melyet szétbontani nem, csak egészében lehet elvetni vagy elfogadni: nem is mondhat mást Róma, mint, hogy az egyház tanai órinthetlen nagyságok, a melyek ellen se a józan ész, se a tudomány nevében szót emelni nem szabad. Sőt ebből folyólag még tovább is kénytelen menni s ki kell mondania, hogy a szentírás értelmezését az egyház tanrendszere irányítja és szabályozza. Igy hajlik vissza a szentírásra vonatkozó tételek vége a kezdeten kimondott alaptörvényre: az előzetes censurára. Hogy ez alaptörvény folytán az egész theologizálás csak szellemi gymnastika, a minek azonban semmifele haszna és tudományos komolysága nincs, könnyű belátni. A 25—26 tételek befejezését képezik az első csoportnak. Általános szempontokat Ítélnek el s így nemcsak az exegeták állásfoglalására vonatkoznak, hanem általában minden egyháztagéra is. A két kárhoztatott tétel a következő: * 25. A hitbeli hozzájárulás végelemzésében valószínűségek tömegére támaszkodik. 26. A hit tételei megtartandók, de csakis gyakorlati értelemben, vagyis mint a cselekvésnek, de nem mint a hívésnek kötelező normái. 2. Jézus Krisztusról. 27. A Jézus Krisztus istensége az evangéliomokból nem bizonyítható be; csak dogma az, a melyet a ker. öntudat a Messiás fogalmából vezetett le.