Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Raffay Sándor: Róma decretuma

302 Raffay Sándor. rozásokkal sem állapíthatja meg a szent iratok eredeti értelmét. * Az 1—4. pontban a pápás egyház iráselve nyer kifejezést. A hit és elet egyetlen szabályozója az egyházi törvény. Ennek kell érvényesülnie még a szentirással szemben is, a, mi náluk merőben elveszítette forrásvoltát, normativ szerepót s teljesen alá van rendelve az egyházi tannak. Az exegesis tehát nem ítélheti, csak megállapíthatja az egyházi tant. Todományos jelleme nem is lehet, mert a szentiratok értelmét nem a tudós kutatás, hanem az egyházi tan állapítja meg. Az exegesis nem is szorítkozhatok hát másra, mint fordításra ós dicta probantiák gyűjtésére, s legfölebb kortörténeti adatok vizsgálatára. Az előzetes censurát azonban mindezekre ki kell terjeszteni. És mégis csodálatos, hogy a rom. kath. theologia, a mely ép az alapvető tudományszakban, az exegesísben, ily mereven kizárja a tudományos munkát, a mi egyetemünkön helyet foglal, míg a szabad kutatás elve alapján álló és élő protestáns theologiát kizárják belőle! * 5. Mivel a hit-letétemőnyben csupán kijelentett igazságok foglaltatnak, az egyház semmi tekintetben sem illetékes ítéletet mondani az emberi tudományok állításai felett. 6. Az igazságok meghatározásában a tanuló és tanító egyház úgy működik közre, hogy a tanító egyháznak semmi egyéb feladata sincs, mint csak hogy szentesítse a tanuló egyház általános véleményét. 7. Az egyház, a midőn kirekeszti a tévelygéseket, nem követelhet a hívőktől semmiféle benső hozzájárulást az általa kimondott Ítéletek elfogadását illetőleg. 8. Minden vétektől menteknek itélendők azok, a kik semmibe sem veszik a szent Index Congregatio, vagy más szent római Congregatiók által kimondott kárhoztatásokat. * A 5—8. pontokban az előzőkből folyó következmények vannak kimondva. Ha csakis az egyháznak van joga a szentírás megítélésére, akkor joga van a más eredményeket hirdető tudós kutatók elitélésére is. A tanuló egyháznak a tanító egyházzal szemben semmiféle joga nincs. Merev ellentótben áll ez a tétel is a protestáns, illetőleg evangéliomi egyház felfogásával, a mely a szentírás alapján állva megengedi, sőt természetesnek találja, hogy a hivő embert