Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Raffay Sándor: Róma decretuma

Róma decretuma. 301 egyház ezt a kötelességét igyekezett teljesíteni, helyesen cselekedett. Más kérdés az, hogyan cselekedte ezt a helyes dolgot. Kétségtelenül a maga módja és szokása szerint. A pápás egyház csak decretumokat bocsáthat ki. Nála ez ép oly természetes, mint a milyen természetellenes volna nálunk. Megjelöli és hatalmi szóval kárhoztatja azokat a nézeteket, a melyek az ő egyházi felfogásának meg nem felelnek. Hogy van-e azoknak magukban véve igazságuk és jogosultságuk, hogy vájjon csakugyan komoly tudományos eredményekül állottak-e elő, vagy csak játszi hipothesisek: azzal már Róma nem törődik. Neki meg van a mértéke a maga sajátos felfogásában s e subjectiv alapon dönt ós ítél minden kérdésben. Hogy ily módon nem lehet az ítélete mindenben helyes, döntése mindenben megálló, azt mindenki könnyen beláthatja. De Róma nem érvel, nem bizonyít, nem vitat, csak dönt és ítél. Lássuk döntősét és ítéletét. Összesen 65 tételt tartalmaz Róma legújabb decretuma. Ε 65 tétel különböző dolgokról szól, melyeket a határok pontos megvonásának lehetősége nélkül, pusztán csak az áttekintés megkönnyítése végett a következő csoportokba tömöríthetünk. 1. A szentírásról ós annak magyarázatáról 1—26. tétel. 2. Jézus Krisztusról 27—38. tétel. 3. A szenségekről 39—51. tétel. 4. Az egyházról 52—56. tétel. 5. Az egyház és a tudomány viszonyáról 57—65. tétel A Róma által kárhoztatott tótelek igy hangzanak: 1. A szentírásról és annak magyarázatáról. 1. Az az egyházi törvény, a mely az előzetes censurát írja elő a szentírással foglalkozó könyvekre, nem terjed ki az ó- és az új-testamentum könyveinek kritikájával és tudományos exegesisővel foglalkozókra. 2. A szentiratok egyházi értelmezése nem kicsinylendő ugyan, de mégis alá van vetve az exegeták pontosabb ítéletének ós javításának. 3. A szabad ós tudományosabb exegesis ellen hozott egyházi ítéletekből és censurákból arra lehet következtetni, hogy az egyház által megállapított hit ellene mond a történelemnek és hogy a kath. dogmák a ker. vallás helyesebben felfogott eredetével valósággal nem egyeztethetők össze. 4. Az egyházi hatóság semmiféle dogmatikai meghatá-