Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
278 R a ffa y Sándor. tortól, melyben a tanulók hazája, kora, belépési ideje, tanulási előmenetele és erkölcsi magaviselete volt feltüntetve. A theol. hallgatók legnagyobb része, az u. n. rendes asztalok vendégei, mint a praeceptorum seminarium tagjai s mint árvaházi tanítók úgyis közvetlen érintkezésben állottak Franckeval a tanórákon és tanítói konferenciákon. Ezekre tehát közvetlenül lehetett felügyelni. Többen a tanító theologusok közül az árvaházban nyertek szállást is, de általános bennlakásuk még nem volt a theol. hallgatóknak. Mind eme felsorolt intézményeket és nevelési eszközöket áttekintve, dicséretes volt a hallei egyetemnek a theologus ifjakról. azoknak úgy testi, mint lelki javáról való atyai gondoskodása. A tanárok nemcsak tanítottak, de igazán neveltek. S igazat adunk Franckenak abban, hogy az ifjú embernek még a főiskolában is szüksége van a valláserkölcsi nevelésre. De kimondjuk azt a véleményünket is, hogy mint a nép- és középiskolákban, úgy itt is felette sok volt az áhitatossági gyakorlat. Ennyire nem lehet a fiatal embert a menyország számára lefoglalni. A szerzetes életre emlékeztető szüntelen való imádkozás és kegyes elmélkedés ellen tiltakozik az ifjú természete. Hiszen mindenek a mieink és Istennek minden teremtett állatja jó. Az ifjú lélek az egész világot ismerni, az élet ártatlan örömeit élvezni is akarja. S ehhez joga van. A fejlődő ifjú ember, a főiskolai hallgató továbbá szabadságot akar s fokozatosan törekszik lerázni ama békókat, melyeket reá a nevelés rakott. Francke és a pietismus e részben félreismerték az ifjú embert. Az a folytonos felügyelet, majdnem kémkedés, a naplóba elkönyvelt örökös birálat sérti az ifjúnak önérzetét és vagy tettetett alázatosságra, képmutatásra, vagy pedig dacos ellenállásra készteti. Fordultak is elő példák a hallei egyetemen mind a két irányban. Ezt a túlságba való átcsapást Franckenál csak az eredendő bűnről és az emberi természet teljes romlottságáról való alapfelfogása és az a tapasztalat teheti érthetővé, hogy az akadémiai élet, mint fentebb láttuk, csakugyan felette szilaj, elvadult volt s így erősebb eszközökre volt szükség. Mély volt a seb, mély vágást kellett tennie az orvosnak is. b) A theol. tudományos képzés, az írásmagyarázati, történeti és rendszeres theologia a hallei egyeteme n. A theol. főiskolák ifjúságának nemcsak erkölcsi élete esett sokszoros kifogás alá, hanem a tudományos képzettsége is. Az egyetemre való előkészület a középiskolákban nagyon felületes és hiányos volt. Francke szomorú színben tünteti fel a theol. hallgatók értelmi színvonalát is. Ő mondja, hogy kevés theologus képes egy német levelet helyes orthographiával megírni. Majd minden sorban ejtenek
