Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Payr Sándor: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 275 annál erőteljesebbek és izletesebbek lesznek minden leckéitek és nem hatástalan és gyümölcstelen tudományt fogtok belőle szerezni, hanem az igazságnak élő ismeretét". (Idea st. th. Anhang 33. 1.) b) Collegia paraenetica. Ezeket Francke tartotta hetenként egyszer csütörtökön d. e. 10 órakor, amikor semmiféle, sem nyilvános, sem magános előadás nem volt a theol. szakon. Hivatkozik Meuschen János hágai lelkészre, ki „De reformatione Academiarum" müvében a paraenesisek hiányát fájlalja és ilyenek tartását sürgeti. Francke ez intő és buzditó beszédeket nagy kedvvel tartotta és sokat várt tőlük. Utolsó előadása is kevéssel halála előtt ilyen paraeneticum volt. Szerinte az akaratnak a felbuzditásra még nagyobb szüksége van, mint az értelemnek a tanításra, mert az akaraterő hamarabb meglankad, mint az emlékező tehetség. Ε szabad és jobbára rögtönzött előadások célja volt a theol. ifjúságot hivatásukhoz méltó életre serkenteni. Itt tette szóvá Francke nevek említése nélkül az egyetemi hallgatók közt előforduló bajokat, rossz szokásokat, vétkeket és kihágásokat. Ilyenkor szólt a theol. tanulmány akadályairól, megkönnyítő segédeszközeiről, módszertani kérdésekről stb. Mint atya beszélt fiaihoz a legnagyobb közvetlenséggel. Ilyen rögtönzött előadásait hallgatói lejegyezték s e jegyzeteknek köszönik létrejöttüket a Lectiones paraeneticae. (Halle 1726—36. 7. kötet.) c) Collegia ascetica. Ezeket vasárnaponként a délutáni istentisztelet végeztével tartották. Valamely bibliai helynek megmagyarázták a szószerinti értelmét, azután a hallgatókat lelkiismeretes önvizsgálatra ismételten is felhiva, a hallott igéket az igaz keresztyén BieuB b JvuiuuuBcn a, uieuiuguociÄ-IIAA. egj cicim ο JVCOUJJJJI yupi állapotára alkalmazták. Ε célból leginkább a pásztorleveleket olvasták. (Ide a st. th. Anhang 40. 1.) d) A tanárokkal való személyes érintkezés. Ez kétféle módon történt. Hetenként kétszer, hétfőn és kedden d. u. 2—4 óráig a dékán lakásán összegyülekezett az egész theol. tanári kar s ilyenkor a hallgatók szabadon fordulhattak vezetőikhez, hogy akár a tanulmányra, akár erkölcsi életükre vagy netáni aggályaikra és kétségeikre nézve tanácsot és felvilágosítást kérjenek. De melegen ajánlotta a fakultás, hogy a hallgató anyagi viszonyait is tárja fel ilyenkor, mert ezekre nézve is szükségük van a jó tanácsra, segítségre. A tanárok szabad asztalhoz, nevelői álláshoz juttathatják őket; vagy ha egyebet nem tehetnének is, ajánlanak jó lakótársat, akinek megválasztásánál könnyen követnek el hibát és sokat árthatnak maguknak. Az érintkezés másik neme volt az egyes tanárok lakásán való látogatás és magános beszélgetés. Ezt a tanárok nemcsak megengedik, de el is várják. Ez a „facilis accessus ad praeceptores" nagy hasznára van a theol. studiumnak — mondja Francke és kívánja, hogy a hallgató ilyenkor őszintén és leplezetlenül tárja fel lelki állapotát. Majd a tanár maga is megkérdi, hogy 18*