Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
274 R a ffa y Sándor. és emberi törvényt lábbal tapod és legum studiosus a neve; Isten igéjére van legkevesebb gondja és az ilyen theologiae studiosus, a vocabulumokat és terminusokat tanulja és büszkén philosophiae studiosusnak nevezi magát". (Oeffent. Zeugniss vom Dienste Gottes. Halle, 1703. 198. 1.) Az universitások hivatásuk szerint officináé spiritus sancti volnának — Spenernek is kedvelt kifejezése — de idővel universitas omnium malorum et peccatorum lett belőlük. „Ein Stall voll böser Buben", mondja Francke, „ahol birkózás, párbajozás, verekedés, evés, ivás, szemérmetlen dalok éneklése, kártyázás, mértéktelen dohányzás, éjjeli csatangolások és más ily kicsapongások vannak napirenden. És a theol. hallgatók épen nem kivételek e részben, sőt mindenkor ők voltak az elsők, akiket tanári gyűlés elé idéztek, relegáltak és egyébként büntettek. Az ilyenekből, ilyen élet után lettek lelkészek, pásztorok. Lehetett-e az ilyen más, mint kígyó fajzat?" (Lectiones paraeneticae I. 162.). Ez elfajult, bűnös állapotokkal szemben nagy nyomatékkal mutat reá a nevelés, és különösen a papnevelés céljára, mely nem más, mint „az Isten országa, vagy az igaz keresztyénség, vagy a Jézusban megvalósult igazság, ν.αϋώς εστίν αλήθεια εν τω Ίησοΰ". Eph. 4, 2t · (Idea stud. theol. Anhang. 28. 1.). És részletesebben is kifejti, hogy miben áll az Isten országa, vagy az igaz keresztyénség. Nem másban, mint hogy a studiosus theologiae az Úr Jézust Üdvözítőjének és Urának ismerje, hozzá őszinte szívvel ragaszkodjék, az ő szenvedésében, halálában és feltámadásában keressen örök megváltást, bűnbocsánatot, igazságot, életet és üdvösséget és ezért ő vele a hit által mindig szilárdabban egyesüljön, üdvözítő igéjében megmaradjon s eképen hű tanítványa legyen, benne és általa éljen és így őt hű szeretettel és szívbeli engedelmességgel kövesse és úgy éljen, miként Jézus élt és békével szenvedje el, amit Isten reá mért úgy, amint Krisztus példát mutatott-. (Idea stud. theol. 5. 1.) Ε nevelési célt a hallei theologiai fakultás mindenek felett a vallás-erkölcsi nevelés által s itt is a következő eszközök és intézmények által igyekezett megvalósítani. a) Már a nyilvános theol. előadásoknál és pedig az összes tárgyaknál az előadó tanárok a lehető legsűrűbben utaltak a gyakorlati, vallás-erkölcsi célra. Krisztust, amaz egyetlen fundamentumot prédikálták minden órán s azon voltak, hogy a hallgatóság ezen az alapon épüljön, növekedjék és erősödjék. .Nagy hasznotokra lesz, — mondja Francke — hogy a theologiai előadásokon, úgy a dogmatikai, exegetikai, polemikai és homiletikai, mint minden egyéb órákon mindig erre az alapra történik hivatkozás és erre vezetünk vissza mindent, aminthogy nem is illenék másképen. Ha ti is hasonló módon az órákra való készületkor, ismétléskor és a tárgy felett való elmélkedéstekben ugyanazt a célt állítjátok magatok elé és arra vonatkoztattok mindent: akkor