Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban

263 Az egyéniség és személyiség az Úitesatmentumban. nélkülieket megnyerjem; lettem a gyöngéknek gyönge, hogy a gyöngéket megnyerjem ; mindenkinek minden lettem, hogy mindenképpen egyeseket üdvösségre vezethessek. Mindezt az evangeliomért (nem emberre tekintve) müvelem, hogy magam is ez evangeliom részese legyek". I. C. 9,

1

9_

2

3. Az evangeliom, mások építése, a szeretet e munkásság mozgató ereje I. C. 16, , 4. Pál apostol teljesen át van hatva az evangeliom, a szeretetben hatásos hitnek, az építésnek egyetemes, mindeneket a maguk sajátosságában felölelő célzatától; vallja ez elvet, igyekszik is ennek missziói munkásságában az egyesekkel szemben megfelelni: gondolkozása azonban már is elhagyta a Jézusi közvetlenség egyszerű és ezért világra szóló álláspontját, s még nem tudta leküzdeni a zsidó, közelebb a pharizeusi tudósnak, theologusnak képzetvilágát. Ezt a világot appercipiálta Pál apostol, midőn lelkében megtalálta Krisztust, s befogadva a szent szellemet — e szellem erejében ez appercipiált anyagból felópitó az első keresztyén theologiai tanépületet. Belenőtt teljesen ez uj szellem az ó épületanyagba, ugy hogy a kettő elválaszthatlannak tünt fel s még ma is gondot ád nem egy komoly theologusnak megérteni azt, hogy a keresztyén szellem isteni elvi voltával meg nem egyezik az, hogy egy bizonyos kornak képzeteivel azonosuljon, s hogy elvi jelentősége éppen abban áll, hogy minden korban, minden egyénben megteremti a maga sajátos gondolati képet, rendszerét. Természetes volt, hogy a pharizeusi tudós keresztyén tudatát iskolás alakban fejezte ki; de végzetes volt, hogy ezt oly typikusan, oly művészi módon fejezte ki, hogy a szellemmel ez alak is mint nem a korhoz, hanem a szellemhez tartozó maradt a keresztyénségre. Igy váltak Pál apostol személyiségében egyéniségével adott természetes korlátok a keresztyén tanfej lődósnek is még csak napjainkban igazán végzetes korlátaivá. S a mint appercipálta Pál apostol személyiségében szellemével adott egyéni mozzanatokat: ugy appercipiálta a σαρξ által meghatározott egyéni vonásokat is. Az a σαρξ, amely a ηνενμα-\&\ ellentétes természetű — Pál apostolnál tényleg a πνεύμα eszközévé vált. Ez áll nemcsak azon általános követelmény szellemében, amely szerint kívánja, hogy itt a földön már is σαρξ testünk legyen a szent lélek hajléka, Istennek temploma ; hanem közelebb még ugy is, hogy az apostollal született és életében fokozodntt testi bajok, gyarlóságok is mind a πνεϋμα-na,k szolgálatába, Isten ctóga-jának emelésére szolgálnak ! Pál apostol nagyon ideges, érzékeny ember volt, improszionista, akire a környezetnek, a vett hírnek igen nagy hatása volt. Hallgat a besugásra s rögtön reagál I. C. 1, 4; a pártoskodók jóhiszeműségét tagadja Gal. 2, l

3. 6, i

3. Phil. 1, l

7., erősen felpattan ós ekkor kifejezéseiben túlzó Gal. 4,

1

4.