Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban
Az egyéniség és személyiség az Újtestamentomban. J27 Ekkor átalakul az egész ember, romlott wíc-ja megújul (αναν.άινωσις ιοΰ νους R. 12, s.), s íme most már tisztán mérlegelve látja (δοκιμάζει) az az előtti αδόκιμος νοΐς Isten akaratjának végső célját, lényegét (τι το Ιϊέλψιά): a jót, a tetszőt és a tökélyetest R. 12,,. A νους ugyanis a dolgok lényegére, azok végső megértésére irányul; arra, a mi nem áll érzékiképpen előttünk, a mi a dolgok, a személyek mögött rejlik, mint elrejtett végső cél. Pál apostol, midőn a világtörténet όξνμωροΐ'-ja. előtt áll, midőn az isteni gazdagság és bölcseség és ismeret szédítő mélysége fölött mereng: akkor bámulja Istennek az emberek előtt elrejtett vovg-ját R· 11» ss· β«· — S míg a psychikus ember Isten szellemi ténykedésében balgaságot lát, mivel nem képes a szellemieket felfogni: addig a szellemi ember, a keresztyén behatol Krisztusnak célgondolatjába, a mely őt művében vezette; mivel követőiben él éppen ez a célgondolat, Krisztusnak νους-ja 1. C. 2, 1 4_ l 6. Minthogy éppen a νους az, mely a dolgok célját és igy lényegét felismeri, épp azért ennek van legnagyobb jelentősége a társas, a közéletben, — a keresztyén közéletben is. — Igaz, hogy a πνεύμα ezen életnek elve s ez magában is elégséges a vallásos egyénre nézve. Kell, hogy minden emberben ez meglegyen. Ezzel emelkedik Istenhez imában, mely az érzelem közvetlenségében sohajszerű, majd exstatikus szavak utján ( γλώσσαις λαλε'ιν) hallható, de idegen előtt magyarázat nélkül meg nem érthető. Érthetővé a ηνενμα-szerű is még csak a νοϋς utján lesz. Ezért is ily νους-szerű imát, szavat kiván Pál apostol a gyülekezetben. S ily w/üc-szerű szó többet ér a közösségben, mint 10,000 ily γλωσσα-szeTŰ. I. C. 14, 1 9. νοΐς alapján értik meg egymást a közösségben levők; azért is akkor, midőn Pál apostol arról értesül, hogy a korinthusiak közt szakadások állottak be, pártok keletkeztek, a melyek egymással vitatkoznak, részben nagy ékesszólással is: azt kívánja, hogy a νους által meghatározható célban egyesüljenek, illeszkedjenek egymáshoz ( ψε őt κατηρτισμένοι εν τώ αιτώ νοΐ I. C. 1, 1 0.). — Sa mint behatol a νοϊς a dolgok lényegébe, felismeri azok célját:- ugy a νους az, a mely éppen ezen alapon értékeli az egyes dolgokat s igy kinek-kinek megalkotja sajátos világnézetét, a mely akkor, ha a fődologra nézve meg van az egyezés — a mellékes egyes dolgok értékelésénél a keresztyéneknél is (in necessariis unitas, külömben libertás} külömböző lehet, (έκαστος εν τω ίδι'φ νόϊ ηληροφέισ&ιο R. 14, 5·) — vagyis más szóval a νους el értékelő gondolatok ( νοήματα) a keresztyénnél külömbözők lehetnek ugyan: kell azonban, hogy mind ezek Jézus Krisztusban legyenek fundálva s igy létesüljön az az isteni béke, a mely minden νους fölött áll (ειρήνη τοΰ ΰεοϋ, ή υπερέχουσα πάντα νους ψροι ρί ,αει .... τύ νοήματα υμών εν Χριστώ Ίηοον Phil. 4, 7.)
