Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban

262 Schneller István dr. 262 vallási alapon nyugvó structurája. Mély vallásos egyéniségének ez volt korlátja, a mellyel ránehezedett a keresztyénségre. Bámulatos volt az, hogy δ eme structurát miképpen tudta megtölteni az isteni, a Krisztusi szellem tartalmával, de baj volt az, hogy a keresztyénség nem tartotta szem előtt Jézusnak amaz intését, hogy uj bort nem tesznek a bornak veszélyeztetése nélkül a régi tömlőkbe. Mt. 9,

1

7. Mc. 2,22· Lc. δ, 3

7. 3

e. — Minden kornak megvan a maga világa, meg a maga nyelve. A keresztyén vallás egyetemessége, ereje éppen abban áll, hogy nem csak egy kornak, egy egyéniségnek képzet köréhez, nyelvéhez köti magát, hanem minden képzetkört, minden nyelvet a maga sajátosságában felismerve, elismerve: ezt igyekszik ez egy πνεΐμα-νal organikusan áthatni. Bunsen kívánta a semitismusnak japhetismussá való átfordítását. Még ma is várjuk e követelés beváltását, illetőleg hivatalos elismerését. Pál apostol a követelést jól ismerte. Nemcsak, hogy művészileg sikerült ez néki a zsidó képzetkörrel, de egészen általánosan elvileg δ ugyanezt kívánta s a gyakorlati életbon a hitben való gyöngékkel szemben alkalmazta is. Ne önmagunknak tesszünk a megalkotott rendszerünkkel, képzetkörünkkel; keressük felebarátunk tetszését tekintettel a jó célra, épülésül R. 15, 2- Ezért is a gyöngék hitgyöngóinek elviselésére szólítja fel a római, korinthusi gyülekezetet szem előtt tartva, hogy a keresztyen szabadság másnak épülésére irányuljon R. 14,

1

9. I. C. 6,

1

2. Nem ellenzi ennek következtében, hogy egy gyülekezetben a külömböző charismák, sőt kiilömböző theologiai irányok, a Pál apostoli mellett az Apoilosi, a Kephasi irány is érvényesüljenek, de igenis azt követeli, hogy amazok mind az épülésre irányuljanak I. C. 14, 2

6; ezek pedig oly egyének elméletei legyenek, kik Krisztusban Istenben megnyugodtak I. C. 3, 21-23· — A nemzeti egyéniségnek is van jogosultsága. Ne botránkoztassuk meg a zsidókat, se a görögöket, se az Istennek gyülekezetét; ne magunkat nézzük, hanem másokat, Pál apostollal legyünk soknak hasznára, hogy az üdvben részesülhessenek I. C. 10, 23· 24· 32· 33· Ε követelmények szellemében maga Pál apostol lehetőleg alkalmazkodik az evangeliom érdekében másokhoz. „Noha, nem függök mástól és szabad vagyok, mégis önmagamat tettem mindenki szolgájává, hogy minél többet nyerhessek meg. Lettem a zsidóknak zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg; a törvény alatt állóknak — mintha magam is törvény alatt állanék, pedig nem állok a törvény alatt, hogy a törvény alatt állókat nyerjem meg ; lettem a törvénynólkülieknek olyan, mintha én is törvénynólküli lennék, jólehet nem vagyok Istenre tekintve törvénynélküli, hanem Krisztus törvényében élő (μή ων άνομος ΰεοϋ ulX έννομος Χριστοί) — hogy a törvény-