Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Lapszemle

Lapszemle. 251 szonyok összes téréin, s őszinte méltánylására a többi valláserkölcsi rendszereknek, a melyek között a buddhismus főleg fejlettebb alakjában, nem mint idegen áll a keresztyénséggel szemben. Ε két vallás közeledik egymáshoz s közeledésük egy jobb kor hajnalát jelenti. „A mechanismus és a morál" c. dolgozatban Ward a természettudomány s az erkölcstan egyházhoz való viszonyát vizsgálva ama meggyőződésének ád kifejezést, hogy a materialismusnak az utóbbi félszázadban történt bukása s a neutral-monismusnak a mechanikus iránytól való elfordulása és a teleologicus felfogás felé hajlása — melynek kitűnő példáját láthatjuk Haeckelben — arra mutat, hogy közel van a világnak a jő fogalmában kulmináló spirituálistikus interpretátiója. Ovenden az újabb fölfedezések adataival érdekesen bizonyítja azt a tételt, hogy miként az eszméinknek való engedelmesség erőt kelt föl bennünk s így összes munkáinknak eredete és oka az eszmében van; épp úgy az örök eszméből emanált végtelen erőben lehet föltalálnunk az universum alkotmányának végleges megfejtését. Keane: „az ó-test.-inspiratiój a ellen szóló erkölcsi bizonyíték" címmel kemény kritikát mond a „Pulpit Commentary·'· nagynevű Íróiról, a kik a Jahwét alacsony erkölcsünek feltüntető locusokat szántszándékkal enyhébben adják vissza fordításukban, allegorizáló magyarázatukban pedig kiforgatják az értelméből; holott jobb szolgálatot tennének az igazságnak, ha őszintén kijelentve hogy a hébernép erkölcsi felfogása isten-fogalmában is megtetszik — e helyeket természetes értelmök szerint magyaráznák, mert semmiféle allegórizálással se cáfolható meg az a tény, hogy ezek ellene bizonyítanak az ó szöv.-i iratok Istentől illetett voltának. Gordon: ,,A Genesisben foglalt elbeszélések vallásos értékét vizsgálva, kiemeli, hogy azok se tudományos leírást, se történeti documentumot nem képeznek, hanem az Ι.—XI. f.-ben foglaltak részben babyloni forrásokból átvett mythosok, a XII.—L. f.-ben levők pedig némi történeti maggal biró legendák. De akár eredetiek, akár kölcsönzöttek: mindig magukon viselik Izráel vallási geniusának bélyegét, — „a mindeneket teremtő és igazgató Isten fénylő visszasugárzásai" — s a maguk nemében unikumok. S a mily joggal mondhatjuk, hogy Izrael vallási géniuszának köszönhetik jelen alakjokat, épp úgy vallhatjuk azt is, hogy az élő Isten inspiratiója folytán jöttek létre, elütő módon bár, mint a próféták igéi vagy a zsoltáriró hymnuszai. Közli: Miklós Géza.