Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban
Az egyéniség és személyiség az Újtestamentomban. J25 Ez a roi ς της σαρκός lényegileg a keresztyén vallás előtti νους, amely a ker. vallást nemcsak, hogy nem képes megérteni, hanem abban egyenesen bolondságot lát; (μωρία I. C. 1 8 stb.), amely érvekre, ékes szavakra támaszkodik, de önteltségében, saját önző bölcsességében nem odaadólag kutatja az istenieket, s ezért nem is ismeri fel az isteni bölcsességet, ugy hogy végre is az ami előtte bolondság, győzi le az ő bölcsességüket. Nem a rovg-ra, mely a σοφία σαρκική szolgálatában áll, hanem Istennek kegyelmére, — bizza magát ezért is Pál apostol, amely a ηνεΰμαban ténykedik ő benne II. G. 1, 1 2. De behatolt e σαρκικός νοϋς tévesztő hatásával még a keresztyén közösségbe is. Már a korinthusi gyülekezetben is az ily okos elemek érvényesülése ellen szól az apostol. Még határozottabban foglal velük szemben állást a Thimotheushoz irt levélben, valamint a Colossabeliekhez irt levél. Nem a νους, hanem az elrontott νους (I. Tim. 6, B és II. Tim. 3, 8) az, amelytől Pál apostol óva inti kedves tanítványát. — Az önzés, nevezetesen a pénzszeretet, amely mindent csakis az eszköz szempontja alá helyez s igy minden bajnak gyökere (ρίζα γαρ πάντων των καλών εστί η φιλαργυρία I. Tim. 6, l u), amely miatt az ember telhetetlen (6 F.), amely miatt ki akar tűnni társai fölött, mely miatt érvényesülni kiván mással szemben az irigység, a gyanúsítás, a szitkozódás fegyverével, amely védi saját álláspontját a legkülömbözőbb felmerülő kérdéseknél (ζητήσεις 4 f) érvvel, szóharccal, feleseléssel, amely még a kegyességből is üzletet csinál (5 Ϋ.): ez az, mely a νοΰς-t megtéveszti s elrontja, ugy hogy kapkod ide s oda ( διαηαρατριβαΐ) s végre is elfordul az igazságtól. (5 Ϋ.). Egészen igy jellemzi e megrontott eszüeket a II. Timotheusi levél 3. fg. A fékevesztett, önmagától való elteltség, amely még a szülőkkel szemben sem ismeri a kegyeletet, (γονενσιν ώιει'Ιε'ις 2. f.), amely azért is nem törődik a szeretet és hűség kötelékeivel (3. y.); mely az élvezetet — még Isten fölé is helyezi (4 V.); mely ezért is a kegyesség színében betolakodva a családokba, itt az asszonykákat szenvedélyeik és tudákosságuk felhasználásával hatalmába ejti: ez az, ami a νονς-t megrontja s megakadályozza, hogy az igazságot felismerje, s mely elvezet oly hitre, mellyel tüntetnek ugyan, de mely az építésre nézve teljesen hatástalan ( αδόκιμος 8 t). De nemcsak az ember testében létező érzéki elem rontja meg a wíg-t, hanem a vallásban létező érzéki elem is. Ezt fejtegeti a Colossabeliekhez irt levél 2-dik fejezete. Ez az érzéki elem: a természet elemeinek ( στοιχεία τον κόσμτν 8 ¥.) kultusa, illetőleg ezeken a nap és hold constellatióin alapuló kultus, másrészt az emberi hagyományok hatalma, mint amelyek vonatkoznak az ételre és ivásra, a körülmetélkedésre, a keresztelésre, a keresztre feszítésre, a törvény elitélő hatalmát hirdető levélre, a világi
