Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Lapszemle

250 Lapszemle. eredeti Luk. és a Márk-féle források a sorrendet s a lényeges pontokat tekintve megegyeznek a I. Kor. XV. f-ben Pál által nyújtott előadással s annak hitelességét megerősítik. Ép így a János-evang. — sajátossága mellett is — a lényegbeli dolgokat illetőleg beleilleszkedik a 3 első evang adatainak keretébo s a tényehet velők egyezőleg adja elő· A feltámadás hite ennélfogva ős eredeti forrásokban egyezően megőrzött tényen alapul s nem mondhatjuk neuro-hystericus tünemény eredményének, kivált ha saját életünkben tapasztaltuk az új életre támadásnak erejét. Októberi szám. Prof. Anesaki : Milyennek tartja a ker.-séged egy japán buddhista" c. tanulmányában párhuzamot vonva a ker. és buddhista vallás létrejövetele közt, az alapítóknak tanítványaikhoz intézett parancsával igazolja, hogy mind a kettő universalis vallás alapításának igényével lép föl. S folytatja a parallelt a mesterek egyénisége, jelleme ős tanainak rajzolásával és a szentháromságtant keresztyénségnek nevezi a buddhizmusban, a logostant pedig buddhistá-nak a ker.-ségben. A vallási türelem és sympathia érzetéből fakadólag azt vallja : „Buddhában való hitünk hit a Kr.-ban. mi látjuk Kr.-t, mert látjuk B.-t." . . . „az egyik jött hozzánk, hogy megszabadítson bennünket a szenvedély és fösvénység kötelékeiből . . . Evangélioma az elmélkedéssel megszerezhető lemondás, de a mely soh'se visz a pantheisticus vagy nihilisticus bölcselkedés álmodozó quietismusába, hanem megtisztítja az emberi activitást a csendes fölvilágosultság által s ösztönzi az összes teremtések iránti szeretetre a megtestesült Dharmában való hit által. A másik megjelent testben mint „embernek fia", hogy megváltson minket a bűntől, visszaszerezze számunkra „atyánknak" szeretetét s megszabadítson az önösséghez való kapzsi ragaszkodástól. Evangéliuma a szeretetnek és reménységnek igéje, de soha se' a gyűlöleté és hiúságé" stb. S ily szellemben állítja egymás mellé a két vallás művészeti és erkölcsi irányzatában feltűnő hasonló vonásokat; kifejezvén reményét, hogy: budhizmus és ker.-ség meg fogják érteni egymást, sőt a krisztusi eszménynek befogadására előkészítve a talaj a jobb lelkekben — csak a szeretet jegyében terjesztessék kelet népei elé az Isten- és emberszeretet vallása. Rokonszenves visszhang e cikkre a szerkesztő válasza. (,,Veszélyeztetve van-e a ker.-ség erkölcsi fensöbbsége"), melyben a minden téren rohamosan fejlődő s a műveltségnek és erkölcsi érettségnek kiváló jeleit mutató japánnemzet példájával bizonyítja, hogy a buddhismus ma is élő és ható erő s riválisa a ker.-ségnek. Igaz, hogy a Krisztus vallásának erkölcsi eszménye sokkalta magasabban álló amazénál. De a ker. világ élete mily messze elmaradt az ideáltól! ... az idegen nemzet és vallás példája tanítson minket a krisztusi eszmény megvalósítására az emberi életvi-