Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Payr Sándor: A pietismus paedagogikája

A pietismus paedagogikája. 231 gyakorolták magukat bejáró zenészek vezetése alatt azok, akiknek kedvük volt s külön tandíjat fizettek. Minden hétfőn délután 1—2 óra között nyilvános collegium musicum tartatott. — A rajzolást egyenes vonalakkal kezdték, csak később tanulták a nehezebb alakokat, pl. az emberi testnek különféle állásokban való lerajzolását. Rézmetszetü mintákról, modellekről és a ter­mészet után is rajzoltak. Fokozatosan tanulták az árnyékolást, a a távlatot és a színezést. — A szépírást geometriai alakokhoz viszonyítva tanították, minden vonást a körre és négyszögre vezettek vissza. Ilyen kimért módon való eljárással elérték azt, hogy az intézetbeli növendékek írása teljesen hasonlított egymás­hoz. Ez az ismeretes merev, szögletes Írásmód még a XIX. század elején is megvolt az árvaházi iskolákban. c) Mechanikus foglalkozások. Legszokottabb nemeik voltak ezeknek: az esztergályozás, papir lemez munkák és üvegköszö­rülés, de a gravirozást és rézmetszést is gyakorolták. Mind e munkáknál hangsúlyozza Francke, hogy nemcsak a kézügyesség, hanem cél egyszersmind a testmozgás is. Tehát e foglalkozások pótolták a testgyakorlatot. — Három műhelyben 30 esztergályozó pad állt a fiuk rendelkezésére, még a betegszobában is volt ilyen a lábadozó tanulók szórakoztatására. A városból járt ki egy esztergályos mester a segédjével s ezek tanították őket, negyed­órát töltve egygyel-egygyel. Nem csak fából, hanem elefántcsontból és másféle csontokból való tárgyakat is esztergályoztak. Papir­lemezekből mértani figurákat, dobozokat, iró eszközöket, útra való gyógyszertári szekrénykéket, optikai szerekhez való kereteket készítettek. Az üvegköszörülést és csiszolást is fokozatosan tanul­ták. Kicsinyítő, nagyító, gyújtó és sokszorosító üvegeket, távcsö­veket, sötét kamrákat, tükröket készítettek. Az optikai szerek célszerű összeállítása végett a fénytan elemeivel is meg kellett ismerkedniük. Tapasztalatkörük kitágítása végett a tanítók vezetése alatt s az illető iparosok engedélyével meglátogatták a nagyobb műhe­lyeket és ipar telepeket, hol felvilágosítást nyertek a feldolgozott anyagnak beszerzési és elárusitási helyeiről stb. A gazdászatból is a földmivelésről, kertészetről, állattenyésztésről, erdészetről, halá­szatról, serfőzésről stb. amennyit lehetett gyakorlati és szemléleti uton sajátítottak el. A látottakat azután a tanítók otthon és séta közben bővebben is megmagyarázták. A tanítóknak ajánlja Francke Comenius Orbis pictus képes munkáját, hogy ennek menete szerint intézzék kérdéseiket s ebből tanulják meg a tárgyak latin neveit. Ε recreationalis tárgyak meghonosításában nagy érdeme van Franckenek, habár ezeknek rendszeres tanításához nem is jutott el. Utasításait nemcsak a philanthropok, hanem a modern paeda­gogia is követi. Ezekben látjuk, hogy mily közel hozta ő az iskolát az élethez, mily szükségesnek találja a reális tárgyakat s a szemléleti oktatást és mily ügyesen tudta a testgyakorlatot hasznos munkássággal egyesíteni. Nem mondjuk, hogy a testi

Next

/
Thumbnails
Contents