Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
232 Payr Sindor. nevelésért eleget tett volna, de minden esetre több gondot fordított reá, mint a XVI. és XVII. századbeli latin iskolák. A felsorolt tárgyakkal a latin iskola és különösen a paedagogium növendékei reggeli 6 órától esti 7 óráig mindig el voltak foglalva. De a fárasztó szellemi munka enyhítésére szolgált a napi négy szabad óra (8—9, 11—12, 1—2, 4—5 óráig). Ezekre estek a recreationalis foglalkozások, melyeket szabadon választhattak meg. Igaz, hogy igy a középiskolai tanulók majd soha sem voltak felügyelet és foglalkozás nélkül; igaz, hogy a félévi és nyári hosszabb szünetek sem voltak meg Francke iskoláiban, mert a vizsgálat után félnapi szünettel nyomban következett a mindennapi dolog és az uj félév; igaz, hogy Francke még a szülőknek sem akarta megengedni, hogy gyermekeiket csak néhány napra is haza vigyék és igy bizonyára kevés szabadságot engedett a már nagykorúság felé közeledő középiskolai ifjaknak: de azért midőn ez eljárását mi sem helyeseljük, mégis szigorúnak és túlzottnak tartjuk Richter és Scherer ítéletét, midőn Francke eljárását a jezsuiták folytonos őrködésével és gyámkodásával állítják párhuzamba, és kétségbe vonják, hogy Francke kezei alatt szabad, önálló egyéniségek és eredeti tehetségek fejlődhettek volna. Vizsgálat itt is négy volt évenként, mint a népiskolában, ezek közt kettő nyilvános és ünnepélyes. Ilyenkor az Írásbeli dolgozatok, a szépírás próbái, rajzok és mechanikus készítmények a külön specimenekkel közszemlére voltak kitéve. Beszédeket, disputatiokat és zenegyakorlatokat is tartottak. Az egyetemi tanárokat és az előkelő városi polgárokat a nagyobb tanulók házrólházra járva külön szóbeli üdvözléssel hívták meg. Az intézetet elhagyó és az egyetemre átlépő selectanusok külön beszéddel vettek bucsut a vizsgálaton, mely valedictio zenével kezdődött és végződött. Ezek és ezekhez hasonló szokások még sokáig megvoltak iskoláinkban s előmozdították a nagy közönségnek a tanügy iránt való érdeklődését s a családok és az iskola közötti érintkezést. Payr Sándor.