Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
230 Paye r Sándor. Volt az iskolákkal kapcsolatban természetrajzi muzeum is néprajzi és ritkasági gyüjteménynyel kibővítve (naturalia et rariora in regno animali, vegetabili et minerali). 1700-ben már meglehetős gazdag és tarka volt a gyűjtemény. Nem csak a porosz király, hanem külföldi diákok és az Indiában megfordult missionáriusok is gazdagították. Volt benne egyptomi múmia, indiai babból készített tubákos szelence, perzsa süveg, török körülmetélő kés, hat hónapos abortus stb. A Halléban megfordult magyar tanulók szintén gazdagították egy-egy tárgygyal. Igy voltak benne 90. sz. a. Nyitra megyéből Sook helységből való megkövesült falevelek, 108. sz. a. Besztercebányáról való vörösréz, 139. sz. a. vitriolum Hungaricum és 151. sz. a. nyers magyar gránátok. (Jegyzékét közli Richter i. m. 296 s köv. 1.) A természetrajzi szemléletre kézi könyvből merített elemi ismeretekkel készítették elő a növendékeket. A növényeknek és ásványoknak gyógyhatását is kiemelték a tanitók, s az állattan és anatómia kapcsán az egészségtan elemeit is megismertették. Télen, mikor botanizálni nem lehetett, szintén egy orvos növendék különféle állati testeknek, különösen ebeknek felboncolásával avatta be tanítványait az anatómiába. Egy teljes emberi csontváz is állott rendelkezésükre, melynek minden egyes darabját megmagyarázták az egészségre vonatkozó tanácsadásokkal. A kinek kedve volt reá a madarak kitömését is megtanulhatta. A fiatal emberek tiszte volt ama kor illedelmi szabályai szerint a pecsenyesültek feldarabolása is, a tranchirozás. A ritterakadémiákban egész művészetté fejlesztették ezt. Még a theologusoknak is meg kellett tanulniok ezt az ügyességet, hogy mint nevelők erre is taníthassák növendékeiket (Knoke i. m. 52.). Annál kevésbbé maradhattak el a kortól a paedagogium nemes ifjai. Fából készült testformákon tanulták meg a metszéseket, majd pedig a természetben is szeleteltek fel különféle sülteket. Télen tanulták a kísérleti természettant (Experimentalphysik) is. A kísérletek bemutatása a mathematicus tanító tiszte volt, ki Wolf kézi könyvét használta s a hol csak szükség volt reá mutatványokkal bizonyította a levegőről, tűzről, világosságról, színekről, vízről és egyes ásványokról szóló physikai tételeket. Külön apparatus physico-mechanicus állott a tanító rendelkezésére s a többféle műszerek közt volt légszivattyú is. A physikával összekötötték az astronomiát. Kellő bevezetés és tájékoztatás után különféle modellek segítségével szemléltették a hold és egyéb égi testek mozgását. Majd a szabadból és utóbb e célra épült observatoriumból vizsgálták az égboltozatot s különösen, mikor alkalom volt reá, az üstökösöket, a nap- és holdfogyatkozásokat. b) Művészeti foglalkozások voltak: a zene, rajz és szépírás. Az éneken kívül, amelynek tanításánál a népiskolai módszert követték, a hangszeres zenében, a fuvola, hárfa, gamba játékban is
