Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
228 P a ye r Sándor. missiói útjainak színhelyeit, Kis-Ázsia, Görögország, Itália térképeit ismerték meg. A frigyládát, Jeruzsálemet és a templomot képekkel szemléltetve ismertették meg tüzetesebben. Németországban a politikai beosztást, az egyes kerületek kormányzóit s ezek kapcsán a jelesebb családok genealógiáját is a földrajz kapcsán tanulták megismerni. A tanító német hírlapból érdekesebb részleteket felolvasott s az előforduló helyneveket felkerestette a térképen a tanulókkal. Legfontosabbnak tartotta Francke az egyes országok földrajzánál a határok, folyamok, országrészek ismeretét s csak rövidebben vette azok történeti, politikai, egyházi és természeti viszonyait. Ezzel bizonyos schemát és typicus dispositiókat adott, melyek ma is megállják helyüket (Schiller H. Gesch. der Paedagogik 206. 1.). A földrajzra fordított idő azonban kevés volt: egy féléven át naponként egy óra. b) A történetre ugyanannyi időt szenteltek s így nagyon rövidre kellett az anyagot összefoglalni, ugy hogy e tárgy sok helyen csak nevek és számok jegyzékévé zsugorodott össze. Ezt is szemléltetve, képek segítségével tanulták s a térkép mindig kezükben volt, hogy az események színhelyeire nyomban reá mutathassanak. Buno János lüneburgi tanár „Idea históriáé universalis" c. kézi könyvét Francke épen a hozzá adott képek kedvéért használta. Ε képek 7 ivrétü lapon az emberiség történetét Ádámtól 1670-ig tüntették fel a kiválóbb személyek, épületek és egyéb emlék tárgyak rajzai által századok és évtizedek szerint való csoportosítással. A zsidó nép történetére, a keresztyénség első századaira és a legújabb korra fordítottak legtöbb figyelmet. A középiskolai történettanítás Francke szerint csak általános bevezetés akar lenni a részletes történelemhez (história specialis), melyet az egyetemen fog kiki a szükséghez képest bővebben tanulni. 4. Mennyiségtan. A számtant itt is gyakorlati példákkal kezdték, mint a népiskolában. De ezzel nem elégedtek meg. Mindennek az okát is tudatták. Francke különösen kiemeli a mathesis alaki képző erejét. Ez tanítsa meg — ugy mond — a növendékeket a dolgok felett gondolkodni, hogy kellő alap és bizonyítás nélkül semmit el ne fogadjanak. Ezért használták különösen az eromaticus és heuristicus módszert. A számtannak az életben való hasznát is mindig kiemelték. Megismertették a használatban levő pénznemeket, űr- és sulymértékeket stb. sőt a bibliában említett régi mértékekkel is számoltak. — Színt igy tanulták méréstanból is a planimetriát, különösen a trigonometriát és a stereometriát. S ezt gyakorlatilag is alkalmazták föld méréseknél. Kézi könyvül Struntzen és Wolff számtanát és Taquet András „Elementa geometriae" müvét használták. 5. A selecta classis külön tárgyai: a bölcsészet, jog és orvostudomány. Ez az osztály egy évfolyamból állott, betetőzte a középiskolát és közvetlenül vezetett át az egyetemre. Az alsó osztályokban elvégzett anyagot ismételték, kiegészítették, különösen a latin
