Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
A pietismus paedagogikája. 227 helyes hangsúlyozást ismertette meg a tanulókkal. Nagy túlzás és a szent tárgyhoz nem illő eljárás volt, hogy német fiuk francia fordításban is a bibliát olvasták és szent történeteket kellett francia nyelven elmondaniok. Azok a nehézségek, melyeket a nyelv okozott, unottá és ellenszenvessé tették a szent tárgyat is. Olvastak Francke által megválogatott francia szerzőket és francia hírlapokat. A francia levélírásban és szónoklatban is gyakorolták magukat. Tervbe vette Francke az olasz és angol nyelv tanítását is, de ezeket kénytelen volt utóbb elejteni. e) A németre, mint anyanyelvre már nem jutott annyi idő, mint az idegen nyelvekre. De a többi latin iskolákhoz képest mégis nagy volt a haladás e téren is. A pietismus kiváló érdeme, hogy az anyanyelvnek helyet biztosított a középiskolában is. Az előadás nyelve egy-két felsőbb osztályt kivéve német volt. Hetenként egy órában német leveleket irtak egy külön könyvecskében közölt minták szerint és később szabadon a tanító által élőszóval közölt themáról. A levélírás külső formáira is igen sokat adtak. A helyesírás szabályait két hetenként egy órán az u. n. orthographicum collegiumban tanulták. S az anyanyelv tanulására szolgált különösen a német oratoria vagy stylus germanicus osztálya, melyet egy féléven át heti egy órában végeztek el. Csak azok vehettek ebben részt, akik már földrajzot és történelmet tanultak, mert helyesen mondja Francke, hogy írásműveket készíteni reális ismeretek nélkül nem lehet. Ez osztályban német szónoki beszédek készítésében gyakorolták magukat. A szónoklattan szabályai rövid vázlatos és táblázatos könyvecskékbe voltak összefoglalva. A beszédeket részint az osztályban, részint pedig a félévi nyilvános exercitium oratorium alkalmával mondták el. A német költészettel is foglalkoztak s a classis selecta latin költeményeket versben fordított németre. Mind ez mai mérték szerint kevés, de a XVII. század végén, a latin nyelv uralkodása korában igen sok volt a középiskolában. 3. Történeti tárgyak. a) A földrajz tanítása megelőzte a történetét és mindig szemléltetve, térképek használatával történt. Ilübner János hamburgi igazgatónak „Kurze Fragen aus der alten und neuen Geographie" c. 36 kiadást ért kézi könyvét s ugyanannak „Atlas methodicus" c. 18 térképből álló gyűjteményét használták. Legnagyobb gondot fordítottak Palaestina és Németország földrajzára s mindig tekintettel voltak a nyomban következő történeti oktatásra is. Az oly országokat, melyek kiváló történeti események színhelyei voltak, a földrajzban is részletesebben tárgyalták. Az ókori földrajzot történeti sorrend szerint adták elő s a mennyi történeti anyagot a bibliából ismertek, azt az illető helyeknél ismételték. Elsőben Egyptomot, azután a pusztában való vándorlás színhelyét, majd Palaestinát, a 12 törzs lakóhelyét, a Palaestina körül fekvő országokat, utóbb az apostolok 16*
