Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Payr Sándor: A pietismus paedagogikája
A pietismus paedagogikája. 225 Utasítást nyertek arra nézve is, hogy mint verjék vissza az atheisták, deisták és más hitetlen szabadgondolkodók mind jobban szaporodó támadásait. De Spener szellemében itt is azt az intést vették, hogy ne lelki kevélységgel és gyűlölettel, hanem szelídséggel és szeretettel vitatkozzanak a tévedőkkel. A vallásoktatást azzal is kibővítették, hogy a többi tantárgyak körébe is bele vonták. Igy a nyelvek tanításánál a bibliát eredeti héber és görög nyelven s latin fordításban is olvasták. A földrajzban Palaestinára kiváló gondot fordítottak. A világtörténetnek pedig egész első felét a szent történetek foglalták le. A katekizációkban és az isteni tiszteleteken a paedagogium és latin iskola növendékei épen úgy részt vettek, mint az elemi iskolások. Este, reggel szobáikban is áhitatossági órákat tartottak. Ebéd felett vallási tárgyakat vetettek fel előttük s ilyenről beszélgettek. Minden szombaton délután még egy külön paraenetikus órájuk volt, melyet az inspector tartott. Ugyan e napon este pedig énekóra, vallásos előadással, melyet Freylinghausen vezetett, s melyen a gyülekezet tagjai is megjelentek, a mennyire a helyiség engedte. Ez az óra a Spener-féle collegia pietatis utánzatának tekinthető. A középiskolákban már az akroamatikus közlő tanalakot is használták a vallásoktatásnál mind jobban, de egynegyed órai előadás után nyomban kérdezgetéssel kutatta a tanító, hogy mennyit sajátítottak el a tanulók. 2. A nyelvek tanítása. a) A latin nyelvre naponként 4 órát, tehát e tárgyra szenteltek legtöbb időt. A középiskola Glauchában is igazi latin iskola. Alaptalan egyes neveléstörténet-irók vádja, hogy a pietisták a klasszikus nyelveket elhanyagolták. Csak a népiskolából küszöbölték ki a latint, a mit igen helyesen cselekedtek. Ennek tananyagát eredetileg öt szakosztályba osztották. Később a secunda anyagát ismét két részre választották szét. S mivel a selecta is kiválólag a latin irodalommal foglalkozott, azért összesen 7 osztálya volt a latin nyelvnek. Francke méltán tiltakozik ama sok helyen még ma is szokásban levő módszer ellen, mely szerint idegen nyelvek tanításánál a nyelvtani szabályokat is az illető idegen nyelven tanulták. Szerinte viszás dolog az, hogy a német fiu a latin nyelvet, melyet még nem ért, latin nyelven sok műkifejezéssel és nehéz meghatározásokkal tele tömött szabályokból tanulja. Cellarius és Lange haliéi egyetemi tanárok nyelvtanát és szótárait használták. Főcél volt a folyékony latin előadás élőszóban és írásban, a mint a latin iskolák általában a protestánsoknál és a jezsuitáknál egyaránt erre törekedtek. A fellépő realismus csak lassanként és nehezen tudta a latint szűkebb térre szorítani. A mondott célból szavakat, emlékeztető verseket, phrasisokat tanultak. A rögtönzött és házi stylus gyakorlatokban kifogyhatatlanok voltak. Theol. Szaklap. V. ért. it
