Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés, Jß9 s ennek magyarázó jegyzeteire áttérve előrebocsátom, hogy szándékosan mellőzöm a fordításnak azon többleteit vagy hiányait, amelyek nem az eredeti értelem vagy a világosság rovására esnek. 1, 4. a magyar olvasó nem igen tud mit csinálni a megtartott Gazam, Arbeh, Jelek és Chaszil nevekkel; még akkor Károli nevei is jobbak (a „ragya" kivételével); a szövegbe kell venni a vágó, sáska, nyaló, faló szókat s nem csak a jegyzetbe. — 6. ν. Ό3 még nem „bősz raj." „Hazámba ellen árja ronta bé" mondatból a szövegben egyetlen szó sincs; Dixy nem „irtóztató", nns és «iá

1? nem tigris, melyet a biblia nem ismer, hanem oroszlán. — 9. ν. ΓΡ2 sem itt sem 13. 16.-ban nem egyértelmű az oltárral; nrv Tne>D Jahve szolgái és nem „Jah kegyeltje", valamint 13-ban nara vm>'a sem „Jah kegyencei.

1

, — 11. v. iu"nn nem „zokogva sírjatok". — 15. v. " or> si"ij? nem „a Jahve napja az", hanem J. napja közel van; nemsokára eljön, nem „jött", hanem sir. — 2, 2. ina·' nem „az éj", hanem a hajnal. — 16. v. ^"p ití'ip igen-igen szabadon így van fordítva: „szótokra hogy javuljon a tömeg." — 17. v. első fele az eredeti szerint: Az előcsarnok és az oltár között sírjanak a papok, az Úrnak szolgái, és szóljanak. Radácsi szerint: „A papság sírjon Jah tornáéiban, S oltár előtt így kérje népe Jaht." — A 18. v. az összefüggés szerint nem tartozik a próféta beszédéhez, mintha Jahve kegyelmét ígérné, hanem a kegyelmet mint tényt bejelenti. Ezért 19-ben és *ias

,i sem jövőidejü „s imígy felel majd", hanem mult. — 21. v. nais' a föld maga s nem „föld népe"; ez utóbbi eltörli azt a szép fokozatot: πβικ, ntP niöna és ^vs Ό2. A 22. v.-ben isiin1?« = „ne féljetek", és nem „ne sírjatok." — 3, l-ben a igét éppen a prófétákról való téves közfelfogás miatt, nem fordítanám, igy: „jóssá válanak". — Az 5. v. utolsó sorát R. így fordítja: „S azokra is (t. i. kél szabadság), kik fel nem jöttenek, Föltéve, hogy hívják a Jah nevét." Ha ezt akarta,volna a próféta mondani, úgy ez volna a szöveg πι,τ ee'2 miként a vers eleje tényleg szól, úgyhogy felesleges ismétlés volna a vers vége. Ámde ennek szószerinti értelme ez: és a rnegszabadulók között (leszen), akit (= akiket) Jahve hiv. Ebben már igenis halad a gondolat és nézetem szerint e sejtelemszerű nyilatkozatban már bennerejlik a későbbi universalismus csirája. — 4, 1. v. nem „visszahívom", hanem több: visszahozom. — 2. v. emun nem „vonszolom", hanem kevesebb: leviszem, levezetem őket. A 3. ν. HJif szavát sem kellett oly erős kitétellel visszaadni. A 12. v.-ben „megmérem" helyett az eredeti „Ítélem" is állhatna. Különös e versnél az a megjegyzés, hogy Jahve napja „a Joel Nugy-Pénteke'. Hiszen a mennyei és földi jelek valamennyire hasonlók, de a kettő épp ellenkező jelentésű: amaz az ítéletnek, ez a kegyelemnek napja. A 13. v.-ben kár volt elhagyni azt a szemléltető i"p imperativust: tapossatok! — A 17. v. elejéhez fűzött az a megjegyzés, hogy „a próféták vallása, a