Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)

Könyvismertetés

170 Könyvismertetés. jahvismus (egy isten, egy szív, egy lélek), csak a fogság után jutott a zsidóság körében diadalra": nemcsak a jahvismnst definiálja hibásan, hanem ily alakban sehogyan sem állhat meg. Az sem valószínű, hogy a 18. v.-ben csupa földi adományok után és Júda patakjai mellett megemlített az a forrás, mely Jahve templomában fakad, csak képies kifejezés s azt jelenti, hogy „minden üdv kútfeje a templom, azaz (!) a Jahve iránt való hűség." Egyszerűbbnek látszik ez a feltevés: a prófétát bántotta, hogy a dicső templomnak környéke olyan puszta; ama boldog jövendőben majd ez is másként lesz. — A 19. v.-ben Dono = „packáztak", holott ennek fogalmához nem tartozik okvetlenül az eró'szak. A 21. v. R. szerint „a jahvismus győze­delmét, a próféta legédesebb álmának megvalósulását jelzi." De ezt még akkor sem jelentené, ha a vers végét úgy fordítanék is: „S a Jah lakása a Sión marad;" mert hiszen nem Izraelnek valamely belső ellentétéről, mondjuk Sion-ellenes kultuszról szól a megelőző rész, hanem a pogányokról, akiket a Sionban, népe között lakó s azt oltalmazó Jahve meg fog büntetni. A fordítást követőleg a szerző még cáfolja azok nézetét, akik a sáskajárást allegóriának tartják. Csakugyan nem allegória az. de ,.ahoz, hogy Joel művét továbbra is egyébnek bizonyít­gassuk'', talán még sem kellene „egészen indokolhatatlan jám­borság"; aminthogy azt sem látom be, hogy a kettős elpusztulás (sáska, ellenség) hipotézisével „kigúnyoljuk az iró képzelő tehet­ségét és műalkotási képességét." Jóel korával nem foglalkozik a szerző, mert, mint már korábban mondotta, nála „a kor úgysem főbenjáró dolog." Ez persze sok más ószövetségi iratról is áll. A „Hoseás próféciája" cimű 6 oldalas cikkecske a könyv első 3 fejezetének parabolikus jellege mellett nyilatkozik s a 4.—14. fejezetekben 9 önálló beszédet különböztet meg. Ezt az elválasztást, mivel külön megokolva nincs, nehéz megbírálni; 12—16 beszédet is számlálhatnánk. Fordításban csak a 4. feje­zetet mutatja be. A 9. v. második fele az eredeti szerint: „meg­büntetem rajta útjait és tetteit őreá hárítom". R. szerint: Szán­dékuk is haragra gyújta már, Boszún lesújtja őket tényükért. — A 12. v. első sorát: Sxü" ixjn -ay szabadon így fordítja: „Faistenét imádja ím e nép"; s ugyané vers végét: D.Tnbx nnrio um nagyon is szabadon: „Jó istenét bünvágygyal sérti meg". — A 14. v. végén: „Elvész a nép úgy is tudatlanúl" mondatban az „úgy is" elhomályosítja ezt az eredeti értelmet: úgy hogy a szegény, tudatlan nép a kisártó' példák miatt szintén elbukik. — A 18. versről jobb, ha bevalljuk, hogy nem tudjuk még fordítani; R. a romlott szöveget fordítja, de, legalább a második sor, ért­hetetlen. „Habakuk próféciája" a szerző szerint a 3 fejezet nélkül nem volna teljes; ez a zsoltár annyira összefonódik a megelőző résszel, hogy ettől elszakítani nem lehet. Ez volt Reuss nézete

Next

/
Thumbnails
Contents