Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 5. évfolyam, 1907 (Pozsony)
Schneller István dr.: Az egyéniség és a személyiség az Újtestamentomban
122 Schneller István dr. in ενιια άγκοσννης R. 1, 4). A bünnélkülivel szemben nincs a <Γ«ρίnak s igy a halálnak sem hatalma. A σάρξ ezért is nem valódi természetes voltában és hatásában van meg Jézusban; ő csak fv όμοιώματι της σαρκός αμαρτίας R. 8, 3 jelent meg. A άγιωσννη feltételezi már a δικαίωμα-1; az már egy győzedelmes elvnek érvényesülése. — A Pál apostolnak megjelent Krisztus tehát nem a σάρξ, hanem csakis a πνενμα-nak és pedig közelebb a πνεύμα ξωοποιονν-ηαί testében, csakis <$ó£«-ban jelenhetett meg. Hogy Pál apostolnak Krisztus tényleg a δόξα alakjában, a szellemnek testében jelent meg: ezt Krisztus praeexistens állapotának Pál apostoli képe is mutatja. A postexistentiának gyökerei praeexistentiában rejlenek. A praeexistens Krisztus-alak tekintetében is Istennel egyenlő volt: tehát a δόξα alakjában létezett («> μορφή θεον υπάρχων Phil. 2, 6); földre jutásával csakis alaki elváltozás történt, s igy a nvtl μα, a substantia megmaradt. Nem valóságos emberi alak volt ez; mert ez esetben ennek substantiája σάρξ lett volna. Krisztus csak εν όμοιώματι ανθρώπων jelent meg. csakis σχίϊ,ίία-ja volt ώς άνθρωπος (Phil. 2, 7). Földi alakja tehát a megaláztatásnak volt alakja. Nem mint Úr lépett fel, hanem mint szolga jelent meg (Phil. 2, 7) vagy, a mint ezt a Korinthusiakhoz intézett levelében mondja: gazdagságáról lemondott, szegénynyé lett, midőn a földre jött (II. C. 8, 9). Ez a szolgai, ez a szegény szerep azonban csakis külső volt. Bensőleg ő volt a κύριος, a hatalmas, éltető szellem, ( πνεύμα ξωοποιονν). Az az igazi gazdag, ki másokat, az egész világot meggazdagitá (II. C. 8, 9). S váljon mi mozgatta ezt az éltető, másokat gazdagitó πνεύμα-1 ? mi ennek lelke, ereje s igy lényege?! .... a szeretet! A χάρις nyilvánult meg Krisztus e tényében. Χάρις hozta le a földre, χάρις gazdagitá a föld szegényeit és pedig azzal a gazdagsággal,^ a melyet Krisztus birt mielőtt a földre jött. Az emberben is Úr legyen a πνεύμα, mozgassa őt a χάρις, hogy végre ő is részt vegyen a πνεύμα alakjában, a <W£«-ban. Ez alapról értjük meg Pál apostol soteriologiáját és abban a szellemnek jelentőségét. Isten szelleme, Krisztus, a szent szellem, valamint Istennek szeretete anthropologiai szempontból magával a szellemmel egybeesnek, mind csakis synonimák, a melyek külömböző szempontból egyet jeleznek. A kit Isten szelleme mozgat — Istennek gyermeke R. 8,, 4 vagyis abban honol a fiúságnak a szelleme; a kiben pedig e szellem honol: az nem ismeri a félelmet, hanem ellenkezőleg a fiúi vonzalom, a szeretet által meghatva Istent atyjának vallja R. 8, , 4. 1 5. Ugyancsak Άββα ό πατήρ kiált fel a szeretet erejében az, kinek szivébe Isten az ő fiának szellemét küldte Gal. 4, β. A kik a πνεύμα άπαρχη-]Άί vették, azok a νιοθ-έσια, a szeretetnek állapotába jutottak R. 8, 2 3. A πνευματικός a πραντης szellemében működik Gal. 6, t. Isten az ő szent szelleme által a szeretetet önti sziveinkbe R. 5 lf >. A szent szellem egyrészt, másrészt a türelem és a szeretet: e kettő Krisz-
