Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Hornyánszky Aladár: Ninive
6 Hornyánszky Aladár. vonalakban képét az asszyr fővárosnak, megközelítőleg úgy amilyen egykor volt. 2. Ninive ott feküdt, ahol most aKujundsik ósNebi Junus halom emelkedik a Tigris balpartján a mai Moszullal épen átellenben. 1) Erődítmény volt, az ország legvédettebb vára, melynek határait a természet vagy a mesterkéz szabta meg. Nyugoti oldalát a Tigris alkotta, a többieken falak, árkok és sáncok húzódtak köröskörül. Alakja szabálytalan téglalap, melynél a hosszúság és szélesség vonalai erősen differálnak. A folyam mentén fekvő rész 3) megközelítette a 4000 m-t, a vele szemben levő keleti oldal kanyarulataival és görbületeivel az 5000-et. Az éjszaki körülbeiül 2000 m. volt, a déli csak 800. A város kerülete tehát majd 12 km. s hozzávetőleges számítás szerint 300.000 lakost foglalhatott magába. Közepén a Chozer metszette át, mely itt ömlik a Tigrisbe és Ninivének iható vizet szolgáltatott. A legérdekesebb, építményekben leggazdagabb oldal a nyugoti volt, mely a Tigrisre nézett. Ez a város homlokzätäj az uralkodók és előkelők negyede. A folyam szélén hatalmas falak emelkedtek, majd 10 m. magasságban, 4 km. hosszúságban. Ezekre építették a királyok palotáikat, meggyőződésük szerint nagyságuknak örök emlékeül. A legéjszakabbra fekvő részen a romok arról tanúskodnak, hogy ott régen valami nagy épület állott. De rendeltetése, létrehozójának és tulajdonosának neve idáig úgy látszik ismeretlen. Ezen alul volt Asurbanipal palotája, felékesítve mind avval, amit a keleti despota egy helyre összehordhatott. Rassam (1852—54; 1877—78), Loftus (1854) és George Smith (1873—74) megmentették belőle azt, amit még meglehetett menteni. Nem annyira az épület terjedelme, mint belső tartalma teszi e palotát felette érdekessé. Asurbanipal a hadjáratok gondjai mellett a művészetek és tudományokról sem feledkezett meg. Összegyüjttette a babyloniai költői és tudományos irodalom termékeit, azokat lemásoltatta és könyvtárában elhelyezte. Ε palotának egyik emeleti helyiségében voltak e kincsek felhalmozva. 3) Mellette emelkedett Szanherib palotája, melyet Layard ásott ki és ismertetett *) Ez ') A továbbiakhoz 1. a Billerbeck tanulmányához csatolt térképeket. -) A Tigris medret változtatott a Kr. előtti 7. század óta Az asszyr birodalom fénykorában hullámai Ninive falait mosták s a paloták egyenesen a folyam tükre felett emelkedtek. Jelenleg a romok helyétől a medret igen nagy terület választja el, min néhány szegényes falu és dinyeültetvény van. 3) A pusztulás alkalmával az emelet leszakadt s a táblák közül alig maradt egy is sértetlen. Ε könyvtár maradványait először Rassam találta meg az u. n. oroszlánteremben. 4) L. Layard említett művét és Szanherib palotájának tervrajzát.
