Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Hornyánszky Aladár: Ninive

jS'inive. 11 volt Ninivenek leghatalmasabb épülete. Az alapfalakból körülbelül 70 helyiségre lehet következtetni ; ha ezek egy része fölött emelet volt, ugy a helyiségek száma meghaladta a 100-at. Nagyságuk egymástól különbözött; az apró szobács­kák, a hosszú, de keskeny folyosók mellett nem hiányoztak az impozáns termek 120 láb hosszúsággal, 90 szélességgel. A Tigris felé eső oldalon tág kapuk nyíltak valószínűleg egy terrassera, honnan lépcsők vezettek le a folyam tükréhez. Ez volt a palota nyugoti fa<;adeja. A másik a főbejárattal kelet felé nézett. A belső berendezés megfelelt a keleti ural­kodók pompakedvének. A falak mentén alabastromskulp­turák húzódtak, külömböző tárgygyal, de mindig gondos kivitelben. Ez harci jelenetet ábrázol, az a palota építésének történetét mutatja be s azt a momentumot örökíti meg, midőn a bikakolosszusokat a küszöbön elhelyezik. Egyes termek egyes hadjáratok elbeszélésének voltak szánva és a művész vésője folytatólagos képekben tárta fel a szemlélő előtt az indulást, az ostromot, az ellenség legyőzését, a le­győzöttek hódolatát és a fejedelem diadalutját. A képek alján ott voltak a feliratok, melyek a jelenetet magyarázták. A hatalmas épület tetőzetének egy része sima volt, mint keleti házaknál szokás; némelyik teremnek talán nem is volt tetőzete s inkább udvarszámba ment. Másoknál a kő­építményen faoszlopok álltak s ezek tartották a boltozatot. A palota mellett folyt a Chozer és azt délről határolta. Az idáig egyfolytában húzódó fal itt megszakadt s talán ívek vagy hidak képezték a folytatást s kötötték össze a folyó két oldalát. A túlsó parton ismét oly romokat hozott nap­fényre az arab munkások ásója, amikről nem lehetett idáig megállapítani, hogy mely épülethez tartoztak. Layard temp­lomra gondol, épígy Meissner és Rost. Ezt követte két palota és az arzenál. A paloták építőiként Szanherib és Aszarhaddon említtetnek, az arzenált pedig Szanherib ki­építtette, utódja egészen átalakíttatta. 1) Ez építmények alapzatának kikutatását a Jónás sírjához fűződő kegyelet idáig megakadályozta s igy csak abból a néhány feliratból lehet helyükre és berendezésökre következtetni, amelyek Aszarhaddontól maradtak fenn és az ő alkotásairól referálnak. Ez uralkodó nem győz eléggé dicsérőleg nyilatkozni saját építkezéseiről. A legkülömbözöbb köveket hordották össze alattvalói, hogy a palota méltó legyen tulajdonosához. Márvány, alabastrom, lazur, alaldukő, mészkő és egyéb ismert és ismeretlennevű kövek egész sorozata fordul elő Uiry látszik, hogy az arzenál nem volt kulon épület, hanem csupán egy része Aszarhaddon palotájának.

Next

/
Thumbnails
Contents