Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Mayer Endre: A történeti kritikai theologiai irány

A történeti kritikai theologiai irány. 65 adatokat. A tübingai iskolának felfogása az evangéliomok keletkezéséről még annál is fényesebben igazolja, hogy a Harsányi által vallott elvek mellett nem ismerjük Jézusnak sem életét,sem tanítását, mert a mit az evangéliumok közölnek, jóval későbbi keletű semhogy megbízni lehetne benne. Ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy Jézus a hegyen prédikált, s a hegyi beszédet tartotta, miért tartjuk azt mégis Jézus hegyi beszédének s prédikálunk belőle? Ha nem tudjuk bebizonyítani, hogy Jézus Róma építése után 754-ben született, 784-ben fellépett s járt-kelt Palesztina földjén, ugyan miért tartjuk mégis az így meghatározott születési s fellépési évet? Azért, mert ezek az adatok megtarthatók, ha nem is teljesen biztosak. De Harsányi maga a Csel. könyvében nem egy eseményről mondja, hogy megtartható, habár történeti adatokkal az be sem bizonyítható. Mikor e szavakkal felkiált: „Megtartani, igaznak fogadni el valamit, a mi be nem bizonyítható ? Igazán különös egy felfogás! Hallatára lehetetlen meg nem kérdeznem: Ugyan hogy lehet megtartani, hitelesnek fogadni el azt, a mit bebizonyítani nem lehet?" nem gondolja meg, hogy saját maga alatt vágja a fát s ezt az önhitt kijelentést ő maga tönkre silányítja, a mikor művének minden részében találkozunk oly kifejezésekkel, hogy az előadottakból ez „valószínű," az nem, az ő felfogása szerint így és nem úgy áll a dolog, lehetetlen hitelt adni ezen vagy amaz elbeszélésnek. A ki az igazság kritikai kutatásában ilyen végeredménynyel számol el, annak semmi joga az ilyen felkiáltásokhoz, azt alig lehet komolyan venni. Ha többet fog majd tanulni, megtudja azt is, hogy a keresztyénség keletkezésének és első fejlődésének történetében nagyon sok a homályosság s hogy feltétlen bizonyosságot hiába keresünk, mert adatok hiányában képtelenek vagyunk azt találni. Megengedem, hogy a nagy általánosságban kifejezett felkiáltása a mathematikai s természettudományi kutatásokra ráillik, ámde a theologiában, filozófiában, történelemben s rokon tudományokban hiába keresi azt, mert itt oly fogalmakkal s tényezőkkel van dolguk a tudósoknak, a melyek apodiktikus bizonyossággal nem bírnak, hanem feltevésekből indulnak ki s következtetések segítségével igyekszenek megállapítani egyes nagyon fontos igazságokat is. Mint theol. magántanárnak tudnia illenék hogy Kant szerint a legmagasabb eszmék: Isten, szabadság s halhatatlanság létezése be nem bizonyítható s a dogmatikáknak sarkalatos tételei logikai okoskodással levezethetők, de be nem bizonyíthatók. Azonban nemcsak a theologiában, de még a természettudományokban is találunk elegendő igazságot, a mely megvan, tényekben nyilatkozik, s belső okait, keletkezését s lényegét még sem ismerjük. Csak a Theol. SzakUp. IV. vrf. 5