Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

Szorosabb értelemben veit egyházi beszéd. 47 vághatunk abban, — ámde akárhányszor meg kerülhet elénk olyan tartalmú szöveg is, a melyről, vagy az előtte tárgyalt eseményről, vagy bármely más, azt érintő dologról mondanunk kell, tulajdonképeni magyarázatunk megkezdése előtt valamit, a mikor már mindjárt van bevezetésre szükségünk. Jótetszésünk, vagy inkább kellő érzékünk mindig meg fogja azt nekünk mondani, hogy írjunk-e vagy ne írjunk gyakorlati bibliamagyarázatunkhoz bevezetést. Protestáns világunkban a gyakorlati bibliamagyarázat, tudomásunk szerint, leginkább a magyarországi ev. reformált és a skót presbyteriánus egyházakban van szokásban. Több olyan magyar református egyházközségünk van nevezetesen, a melyben a lelkész bizonyos egyházi évszakokban, a böjti napokban, vagy az ádventi hetek idején köznapokon gyakorlati bibliamagyarázatokat tart, Debreczenben pedig az egész évfolyamára havonként három köznap délelőtti istentiszteleten tartanak ilyen egyházi beszédeket. A skót presbyteriánus lelkészek pedig a vasárnap délelőtti istentisztelet bevégzetével némi kis szünet után úgynevezett ..Expository lecture"-ket = fejtegető, — magyarázó felolvasásokat szoktak tr.rtani, a melyeket bibliai szövegek alapján építvén föl, fejtegetik azokban az evangyéliomi nagy igazságokat, s ezeknek fényében megbeszélik a kort, vagy a saját nemzetet, vagy a saját egyházat mozgató nagy eszméket, a jelennek nagy polgári, egyházi vagy társadalmi kérdéseit. Ha gyakorlati bibliamagyarázatokat akar már tartani a hitszónok, erre nézve többféleképen járhat el. Az egyik módszer az, hogy vegyen föl egy egész bibliai könyvet vagy valamely könyv kiválóbb részeit tegye magyarázatának tárgyává. Mig ez a módszer fölmenti őt a szövegkeresés kétségeitől, a habozástól, a gyülekezetet is inkább vezeti a szentírás megértésére s egyszersmind, — a mint ezt már fentebb is mondottuk, — alkalmat nyújt a hitszónoknak olyan tárgyak fölött is elmélkedni, a melyeket különben magokban alig vehetne föl. Mély belátásra és bölcsességre van azonban szüksége a hitszónoknak a magyarázandó könyv megválasztásánál, mert vannak olyan könyvek és szövegek a szentírásban, a melyek alkalmasok magyarázat végett az egyik, de merőben alkalmatlanok egy másik hitszónokra nézve. Ne kezdjen hát addig magyarázati munkáfába, mig jól számot nem vetett magával, hogy vájjon képes iesz-e ő lelket önteni a fölveendő könyv szokásaiba, hogy unnak gondolatvilága megfelel-e az δ lelke gondolatvilágának? Csináljon magában bizonyos szellemi költségvetést, s csak ha ezt kielégítőnek találja, akkor kezdjen az épités munkájához. Az uj testamentumban kezdetben alkalmasabbak az