Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

48 Csiky Lajos. evangyéliomok, mint az apostoli levelek, s úgy azokban, mint ezekben is vannak különböző fokozatok. A Jelenések könyve pedig alig-alig alkalmas rendes magyarázat tárgyául. Az ó-testamentomban" legalkalmasabbak magyarázat tárgyaiul a történeti könyvek s a zsoltárok, mig a prófétai művekbői csak egyes válogatott fejezeteket ajánlatos fölvenni. A legjobb hitszónokok, elejétől fogva a keresztyénség minden idejében, válogatva magyarázták az ó- és uj-testamentom könyveit, s e tekintetben annál jobb tanácsot nem adhatunk, mint hogy vegye mindenki azt, ami a gondjaira bizott gyülekezet lelki javát a legjobban előmozdítja. Megjegyzendő azonban, hogy a szentírásnak mind történeti, mind prófétai könyveiben vannak olyan fejezetek, a melyek jóizlés tekintetéből egyáltalában nem alkalmasak sem felolvasásra, sem magyarázatra. Minden irás alkalmas a tanításra, de nem szükségképen mindenik nyilvános értekezés tárgya is. Midőn a magyarázandó könyv felett megállapodott a a lelkész, legközelebbi teendője abban áll, hogy az egyes magyarázatok alapjául szolgáló szövegeket különítse el egymástól, a mi a történeti könyvekben könnyű dolog, mert ezek a legtöbb esetben magok megadják a felosztást, de sokszor igen nehéz munka a költői művekben, tehát a zsoltárokban, valamint az apostoli levelekben is. Könnyebb itt azt mondani el, hogy mit nem kell, mint hogy mit kell tenni. Sem nagyon hosszú, sem nagyon rövid részletet nem tanácsos fölvenni, bár erre határozott, minden esetben megállható tanácsot adni nem lehet. Nagyon fontos, lényegbe vágó követelmény az, hogy munkánkban a megadott vagy megállapított gondolatrend szerint vegyük be szórói-szóra a szövegnek minden egyes tételét, s aztán úgy magyarázzunk, hogy a magyarázatból meg erkölcsi tanulságokat vonhassunk ki. Némelyik hitszónok ilyen egyházi művében épen csak megérinti a szöveg szavait, mint a hogy a vizek szine fölött repülő fecske épen csak meglegyinti szárnycsapásával a futó habokat, de azokba nem száll le, nem ereszkedik bele. Az ilyen eljárás határozott ellentétben áll a gyakorlati bibliamagyarázat lényegével, — hiszen ha magyarázni akarunk, előbb adnunk kell, — és erre a szöveg egyszerű felolvasása nem elég, — adnunk kell beszédünkbnn a megmagyarázni valót. Legyen a beszédben összefüggés s épen ezért, — mint azt hátrább példával is kimutatjuk, — nem szükséges mindig a verseknek, a gondolatoknak a szentírásban adott következési rendjéhez alkalmazkodni, sem a beszéd berendezését előre bejelenteni, mint a hogy ezt a szorosabb értelemben vett egyházi beszédnél a dispositióban tenni szoktuk. A gyakorlati bibliamagyarázatnak határozott czélja és jelleme a fejtegetés, a magyarázás. Ehhez természetesen