Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

Szorosabb értelemben veit egyházi beszéd. 39 tartalmi egységével jobban kielégíti a gondolkozáshoz, figyeléshez szoktatott elmét, a rend, a következeteség elvének — úgy látszik legalább —jobban megfelel, s mindig egy nyomon járván, fölvett tárgyába jobban belemélyedhet, azt alaposabban kifejtheti, mint a hogy! mindezeket a gyakorlati bibliamagyarázattól várhatjuk. Másoldalról azonban rendszerint rövidebb szövegek alapján épülvén föl a szorosabb értelemben vett egyházi beszédek, a biblia ismeretét kevésbbé mozdíthatják elő, s épen szoros egységűknél, gondolataik áramának meg nem szakított voltánál fogva könnyen alkalmasok lehetnek arra, hogy a képzetlenebb értelem elveszítse a bennök levő fonalat s kielégítetlenül jöjjenek el a templomból, mint a juhok, a melyek elé nagyon magasan helyezik az élelmi szert nyújtó jászolt. Agyakorlati bibliamagyarázat ellenben hosszabb szövegeivel bővebb bibliaismeretre tanít, s ha jól készült, teljesen kielégítheti a fejlettebb elmét, de az egyszerűbb embereknek is módot nyújt arra, hogy benne az esetleg elvesztett fonalat könnyűszerrel újra fölvehessék. Csak magáról a gyakorlati bibliamagyarázatról beszólván, számosak és fontosak annak az előnyei, főként ha a hitszónok egész cyklusban magyaráz valamely nagyobb bibliai részletet, vagy ha valamely egymással összefüggő tárgyakat vesz föl tárgyalása alapjául. A hitszónoknak sokszor nagy fáradságába kerül szöveget találni tartandó egyházi beszédéhez, de ez a nehézség az analytikus magyarázatmód mellett jóformán elesik, mert így mindig van kéznél, vagy legalább is nagyon könnyen található szöveg. Továbbá ezen az úton kénytelen a hitszónok nagyobb területet foglalni el a szentirati igazságok mezejón, mint a hogy ezt akkor teheti, ha egymástól különálló, egyes rövidebb bibliai mondásokat vesz föl szövegek gyanánt. Oda sodorják őt az adott körülmények, hogy igy más tárgyakról is kell beszélnie, mint a melyeket különben választana, hogy úgy mondjuk, kisodortatik a nyilt tengerre. A kötelesség és a bűn egyes tárgyai, melyeket a mai kor már másként a templomi szószék körén kívül esőknek szeret tekinteni, egészen jól behozhatók annak a körébe s a hitszónok teljes joggal beszélhet az ilyen tárgyak felől is azon tény alapján, hogy az illető szentirati tétel benne van abban a szakaszban, a mely épen magyarázat alatt áll. Igy például a tiz parancsolatot magyarázva, beszélhet a hitszónok a hetedik parancsolatra vonatkozólag olyan dolgokat, a melyeket — korunkban legalább — alig lehetne már elmondani, ha a tárgyhoz úgy közelednénk, hogy nem fedezne bennünket az a körülmény, hogy e tárgy előjő a fölvett szakasz folyamában A gyülekezet egyszerű tagjaira a gyakorlati biblia-