Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia

Szorosabb értelemben veit egyházi beszéd. 37 Szorosabb értelemben vett egyházi beszédek alatt az olyan templomi kathedrai műveket értjük, a molyek a szövegből, ezzel szervi, gondolati összefüggésben levő főtételt vonnak ki, s ezt a főtételt, mely a beszéd bevezetésének végén áll, rendesen részekre osztják, s így megadván a dispositiót, többé nem a szöveggel, hanem az ennek alapján felállított főtétellel, vagy inkább az ebből kivont részek gondolataival foglalkoznak. Az így készített beszédek a szöveg gondolatának összefoglalása, synthezise alapján állván, synthetikus, vagy, mert thémát állítanak fel, thematikus egyházi beszédeknek is neveztetnek. Mi szorosabb értelemben vett egyházi beszédeknek azért nevezzük őket, mert hiszen a gyakorlati bibliamagyarázat és a homilia is csak az egyházi beszédek általános kategóriájába esnek. Gyakorlati bibliamagyarázat alatt olyan egyházi beszédet értünk, a melyet egy, föltétlenül hosszabb, mert több, egymással egybefüggő gondolatot magában foglaló szöveg alapján úgy állit össze a hitszónok, hogy a szöveg gondolatait versről-versre, vagy tételről-tételre elövevén, bonczolgatja, megmagyarázza azokat s belőle adott magyarázatai alapján, tanulságokat von ki. Itt tehát nem ád a hitszónok főtételt, théinát, s igy ebben nem synthetizálja a szöveg gondolatait, sőt inkább analyzálja bonczolgatja azokat, s épen azért a gyakorlati bibliamagyarázatot analytikus, vagy a mennyiben mindig csak a szöveggel foglalkozik, textuális egyházi beszédnek is szokták nevezni. Álljunk meg kissé az eddig elmondottak mellett. Jegyezzük meg mindenekelőtt azt, hogy a gyakorlati bibliamagyarázat két lényeges dologban különbözik a tudományos exegezistől: először abban, hogy bármennyi tudós theologiai ismeret képezze is annak nélkülözhetetlen alapját, sohasem a tudományos theologia. hanem mindig vallás nyelvén keil annak beszélnie, tehát a templomi kathedra hangját kell annak használnia, s másodszor abban, hogy míg a tudományos exegéta teljesen betöltötte a maga feladatát azzal, ha megmagyarázat a. keze alatti szöveg értelmét, a gyakorlati bibliamagyarázat túlmegy ezen, a mennyiben adott magyarázatát, — s épen ez teszi gyakorlativá, — alkalmazza, belőle a gyülekezet tanítására, építésére tanulságokat von le, ezekkel annak lelkéhez, szívéhez, lelkiismeretéhez, az egyes emberekben az egész emberhez fordul. Az egyikben tudós, a másikban egyházilag vallásos munkát végez a bibliának tanításaiba elmélyedő lelek. Mindkettőben leszáll a szentirat mélyeibe, s aranyat hoz föl annak kincses bányájából, de míg az egyikben érintetlenül hagyja a kiásott aranyat, a másikban járó pénzzé, vert aranynyá dolgozza fel azt.