Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Csiky Lajos: A szorosabb értelemben vett egyházi beszéd; gyakorlati bibliamagyarázat és homilia
36 Csiky Lajos. latait; egy kitűzött irány és czél felé készti az elmét; az ég tájékainak egy-egy, de mindig csak egy-egy magasa felé irányítja a lélek tekintetét, hogy a mint a csillagász a maga teleszkópján kutatja ki a kiterített égboltozat rejtelmes titkait, úgy hatoljon ő is be az egy adott vezérgondolat világító fénye mellett a biblia égi világának rejtelmeibe. A főtételben tehát már csak egy gondolat legyen, amelynek ha mélységét vagy magasságát nem lehet is megvonni, de szélességében okvetlenül meg kell azt határolni. A főtétel akárhány esetben szórói-szóra megegyezhetik a szöveggel vagy megtörténhetik, hogy a mit a szöveg állító alakban mond, azt a főtétel kérdő alakban, a mit a szöveg képes nyelven ad elő, azt a főtétel képek nélkül való egyszerű szavakban fejezi ki. Ha azt veszem föl szövegemnek: „ne gyűjtsetek kincset e földön,"· (Máté 6 1 9.) Θ szavakat egészen jól meghagyhatom beszédem főtetele gyanánt, de úgy is főtétellé alkothatom, immár kérdő alakban a szöveg állító alakban adott gondolatát: „miért veszélyes kincset gyűjtenünk e földön?" vagy úgy: „miféle földi kincsek gyűjtése veszedelmes reánk nézve V" a mely kérdésekre aztán a főtételt követő felosztásban kell megadni a kellő feleleteket. Ha aztán megállapítottuk egyházi beszédünknek főtételét s ebből kivontuk a részeket, ezzel elvégeztük hitszónoki munkánk alapvető, mondhatjuk: tán legfontosabb részét, készen áll nevezetesen részünkre beszédünk dispositiója, külső, szervi berendezése, váza, a melynek betöltése, kidolgozása képezi a hitszónok további, szintén nagyon fontos, de az előbbinél sok tekintetben könnyebb feladatát. Ha fontos dolog a vezérre nézve, hogy a csatatéren miként helyezze el a maga harczi erőit, hogy a különböző hadtesteket hova állítsa: épen olyan fontos a hitszónokra nézve, ki bizonyos értelemben szintén küzdelemre indul, hogy harczi erőit, lelke gondolatait jól, egymást erősitőleg, támogatólag rendezze be, állítsa föl. Nagy és nehéz munka tehát ez, amelytől függ jórészben az általa vezetett szellemi és lelki harcz kedvező vagy kedvezőtlen eredménye. Ezek előrebocsátása után lássuk már tulajdonképeni tárgyunkat: beszéljünk az egyházi beszédnek tanulmányunk czimében jelzett különböző nemeiről. A szövegeket, a szerint a mint csak rövidebbek vagy hosszabbak, különböző módszerek szerint lehet feldolgoznunk. A rövidebb, tehát az egyszerű vagy képes nyelven tanítói jellemű szövegek alapján nevezetesen szorosabb értelemben vett egyházi beszédeket, a hosszabb, tehát a történeti és példázati szövegek alapján pedig vagy gyakorlati bibliamagyarázatokat vagy homiliákat szoktunk szerkeszteni és tartani.
