Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Marton Lajos: Magnus Aurelius Cassiodorus Senator isagogikai gyűjteménye
280 Marton Lajos. nyerték, de az ennek terjesztéséhez, rendszerbe foglalásához s intézményekkel való biztosításához szükséges nyelveket, culturát és szervezetet a görög-római világból vették, ezért nemcsak maguk gyűjtöttek e szellemi kincsekből gazdagon, hanem másokat is erre buzdítottak. Jól célzott Julián császár, mikor a keresztyéneket a pogány iskolákból kitiltó hires rendeletét (42. ep.) kiadta. Ha e rendelet hatályban marad s keresztülvihető lett volna, a ker. egyházat rendkívül visszavetette volna. — De volt a nevezett férfiaknál rövidebb látású s tanulatlanabb elem az egyházban, — és pedig nemcsak a tömeg közt — mely hitét féltve a classikusok szellemétől, iszonyodva fordult el tőlük. Ezekre, valamint a későbbi korra való tekintettel nagyon szükséges és fontos volt a classikus irodalom tanulmányozása szükségességének említett furcsa igazolása, melyet Cassiodorius Mózes példájával is támogatott, ki az irás szerint szintén megtaníttatok az egyiptomiak minden bölcseségére. (lnst. 28. cap.) A Septem artes liberales compendiumában, melyet Cassiodorius történeti műveivel s Orthograpliiájával mintegy kiegészített, igyekszik a classikus kútfőkből röviden összefoglalni az egyes tudományok rendszerét s kész eredményeit, hogy könyvéből, mint igazi kézikönyvből a járatlanabbak elégséges ismeretet szerezhessenek. A többet tudni óhajtókat pedig utalja használt, gyakran épen kivonatolt forrásaira, melyek a kolostor könyvtárában megvoltak. A középkorban nagyon népszerű volt e munka. A zárdai oktatás, iskolák és paedagogusok reá támaszkodtak. A trivium az első három, a quadrivium az utóbbi négy tudományt foglalta magában, kiegészítve hittannal. Módszerét még teljesebb mértékbon alkalmazza az I. könyvben, mely kész ismeretet, tudnivalót minél kevesebbet nyújt, de a theologiai képzés ós önképzés segédeszközeinek lehető gazdag tárházát tárja fel 1). Amazt csak segédtudománynak tekinti, (28. cap.) ezt pedig főstudiuinnak, melyet folyton mélyíteni kivan. Hogy e széleskörű anyag meg ne terhelje *) Ε rész, melynek ismertetése képezi ezentúl tárgyunkat, rendszeresnek épen nem mondható. De összevonjuk az összetartozó dolgokat. 33 fejezetben tárgyal benne a J. Kr. 33 éve után. (II k. praef.) (Számszimbolika.) Ebből az 1 —10. 12—14. 15. 16. 24. 27. cap. a szentírás magyarázóiról, felosztásairól, szövegének javításáról, értékéről, hasznáról s a világi tudományokhoz való viszonyáról szól. A 11. a 4 első zsinatról, a 17—23. ker. historikusokról és auctorokról, a 25. a kosmographiai ismeretek szükségességéről, a 26. a codexek megjelöléséről, a 30. a könyvirókról és orthographusokról, a 28 - 29. a tudományokat nem kedvelő szerzetesek gazdasági foglalkozásáról s ezze! kapcsolatban a kolostori gazdaságról és berendezésről, a 31. a betegek gyógyításáról szól. Bezárják a könyvet a szerzetesekhez és az abbásokhoz intézett s a szerző imádsága. (32. 33. c.)
