Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Kovács Sándor: Az állam és a protestantizmus III. Károly alatt

268 Kovács Sándor. vegyék el ily ok miatt birtokát, senkit meg ne fosszanak hivatalától vagy ne tegyék lehetetlenné elérését; ne kényszerítsék őket arra, hogy a katholikus plébánosoknak nagyobb stólát fizessenek, ne akadályozzák a temetők, harangok használatát. 4. Senkit ne helyezzenek vád alá, ne idézzenek káptalani törvényszék elé, amiért protestánssá lett, fogságra ne vessék, kárt ne szenvedjen. 5. A földesúri jog pusztán a testi vagy anyagi szolgálatra korlátoztassék; a lelkiismereten való uralkodás szűnjék meg; a földesúr ne foglalja el templomukat, ne akadályozza istentiszteletöket, ne fossza meg protestáns jobbágyát házától és telkétől. 6. Mindkét hitvallású evangélikusok szabadon választhassanak gyülekezeteik igazgatására szuperintendenseket, ezek jogaikat függetlenül gyakorolják, egyházi ügyekben önállóan, a klérus befolyása nélkül járjanak el, látogassák gyülekezeteiket, tartsanak gyűléseket és zsinatokat. Házassági ügyekben legyen korlátlan törvénykezési joguk saját hitfeleik felett; a katholikus püspökök vizitációja protestáns egyházakban töröltessék el; azokra nézve, akik ily ok miatt kereset alatt állanak, a pert s ítéletet érvénytelenítsék; amennyiben kárt szenvedtek, a teljes megtérítéshez joguk legyen. 7. A protestáns papokat ne üldözzék el egyházukból, számukat ne apasszák; engedjék meg nekik a vegyes házaspárok összeadását s a vegyes párok gyermekeinek keresztelését. 8. Ne akadályozzák a protestáns könyvek behozatalát, a lefoglaltakat adják ki jogos tulajdonosaiknak; a tanulók külföldre járását ne gátolják. 9. Az elvett templomokat adják vissza. 10. Ne kényszerítsék őket hitvallásukkal ellenkező szertartásokra, körmenetekre, ünnepek megtartására s az ellenszegülőket ne sújtsák bírsággal. 11. Ne kívánják tőlük, hogy a hivatalos alkalommal vagy bármikor a Boldogságos Szűzre és Istennek minden szentjeire esküdjenek. Elégedjenek meg azzal, hogy a teljes Szentháromságra és a Felség iránt való hűségükre esküsznek,). A felsorolt pontokból nyilvánvaló, hogy a protestáns urak megmaradtak a jogos védelem álláspontján. Minden pontot, mint régi, századon át gyakorolt jogot tudtak igazolni szentesített törvényekkel; amit kívánnak, az csak egyházuk létének törvényes biztosítéka; az uralkodás, hódítás, terjeszkedés gondolata még álmukban is távol jár tőlük. Hiszen kisebbségben vannak és semmi szövetségesük nincsen. A katholikus rész álláspontja ellenben egy hatalmát érző, erejében bizakodó nagy párt gyors és kíméletlen végrehajtást követelő programmja, egyúttal a vallási ') Lampe, Hist. eccl. ref. 540. — Budai Ferencz és Ézsaiás.