Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Pröhle Károly: A főiskolai rendszeres theologiai seminariumok feladata és módszere

24 Pröhle Károly. okozat, mint receptív erő, mint helyzeti energia, emitt inkább mint indító ok, mint activ erő, mint mozgási eróly jön számításba. Ε közelebbi meghatározások egyébként rendesen egyoldalúak s azért őrizkednünk kell attól, hogy egy ily esetleg tetszetős meghatározást ne tegyünk egyedül ural­kodóvá pusztán a „rendszer" kedvéért. A vallásinak és az erkölcsinek lényegébe való mélyebb belátás óvja meg a keresztyén tan rendszeresítőjét *a két tudománynak össze­keverésétől oly pontokon is, a melyeken tárgyilag közelről érintkeznek (pl. az újjászületés és megtérés tanában vagy az egyházról szóló tanban stb). 3. Mig a keresztyénségnek elvi lényege a maga belső egységében azt a központi alapelvet adja, melytől a két főágban kifejlődő keresztyén tanrendszer a maga belső elvi egységét nyeri, addig a keresztyénség lényegének egyes tényezői a maguk történeti és lélektani kűlönféleségében és sajátlagos alakulásaiban képezik a rendszeresítendő keresztyén tannak ú. n. „forrásait" a melyekből a keresz­tyén tan rendszeresítője a keresztyén ismeret anyagát ,.meríti." Ezek a .források," megfelelően a keresztyénség lénye­gét alkotó három alaptényezőnek, a következők: 1.) a szent­írás mint a keresztyénség eredeti alapját képező isteni üdv­kijelentésnek történeti okmánya; 2.) az egyházi tan symbo­likus kifejezései mint a keresztyén közösség történetileg fejlődő hitéletének és hittudatának nyilvánulása! és bizony­ságai; 3.) az egyéni hittudat, melyben a keresztyénség lé­nyege subjectív valóságra jut. A rendszeres theologiának, hogy feladatát megoldhassa, mind a három itt megjelölt forrásra egyaránt szüksége van s közöttük, a míg tisztán mint „források" (nem úgy, hamint „normák") jönnek számításba, rang tekintetében különbséget tenni alig lehet. Mindegyik forrásnak mint ilyenek meg van a rendszeres theologiára nézve nélkülözhetetlen előnye, a szentírásnak: eredeti tisztasága, az egyházi tanhagyomány­nak : történeti kifejlettsége, a személyes keresztyén tudat­nak : belső közvetlensége. Az elsőnek helyes használata biztosítja a keresztyén tanrendszernek eredeti tisztaságát, a másodiké: az eddigi tanfejlődéssel való egészséges összefüg­gését, a harmadiké: életteljes közvetlenségét és hatékony­ságát. A keresztyén tanrendszernek mint tudományos rend­szernek közvetlen forrása egyébként kétségtelenül magának a rendszerezőnek személyes keresztyén meggyőződése és hit­tudata, úgyhogy az illető rendszeres theologus a másik két forrásból merített keresztyén ismeret-anyagot is csak úgy adhatja elő, a mint azt saját személyes meggyőződésébe fel­vette. Azonban természetes, hogy a ker. tan rendszeresítője

Next

/
Thumbnails
Contents