Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Kovács Sándor: Az állam és a protestantizmus III. Károly alatt

Az állam és a protestantizmus III. Károly alatt. 261 zottság munkájában. Okolicsányi a legközelebbi országos ülésen megyéjének panaszaképpen felhozta a rendek előtt a rajta esett sérelmet. Szavaira nagy zendülés támadt; össze-vissza kiabáltak: az bizony nem injuria, nagy dolgok vannak s ilyesmit meg sem kell hallgatni. Felállott erre Ráday Pál, a protestánsok egyik vezéralakja, később református főkurátor s a régi országgyűlések módja szerint, a „status evangelikus" nevében kért szót. „A klérus táblája nagy fervorral megzendűle és a zengő szók az egész házat bételék". „Nincs evangelikus státus, ki tette státussá? Nincs ötödik státus. Bezzeg státus!" s több ilyfajta kifakadással próbálták elriasztani Rádayt a felszólalástól

1). Ez az eset nyilván mutatta, mit várhatnak a protestánsok az országgyűlés többségétől. Ráday, aki bécsi útjából visszatéret, a prímást tájékozás végett szentkereszti kastélyában fölkereste, előra látta, hogy a „jövendő országgyűlésén, mely szeptemberben bizonyosan be fog állani, mely rettentő veszekedések és galibák tódulnak reájuk"

2). A két álláspontot áthidalhatatlan ellentét választotta el egymástól. A papság az eddig adott engedményeket is sokalta s az egyház ellen való bűnnek bélyegez!e. Sajtóban, gyűléseken, királyi tanácsban nyiltan hirdette, hogy a vallási egységben van az igazi egység s csupán róm. kath. ember lehet hűséges alattvaló; valamennyi eretnek titkos pártütő. A nagytekintélyű, de bátor Ráday Pált is üldözték azzal a gyanúval, hogy hűségesküje dacára Rákóczival levelez és a bujdosó fejedelem hazajövetelének útját egyengeti

3). Ártatlansága azonban kiderült s »aki vermet ásott a becsületes embernek, maga esett bele.« A kath. párt szemében a bécsi és linci békekötés törvénytelen, mert fegyverrel csikarták ki, mert protestáns többség cikkelyezte be s az 1681-iki törvény a végső határ, ameddig az ország a protestantizmus iránt való elnézésben és türedelemben elmehet, Ε törvénynek is azt az értelmét fogadták el, amit a Lipót-féle explanációkban találni, amelyeket a protestáns közvélemény a Kollonits műhelyében készült hamisítványoknak tartott. A protestáns vallás előttük nem bevett vallás (religio recepta), hanem csak a béke kedvéért egy ideig még megtűrt vallás (propter bonum pacis adhuc tolerata). A papság eleve tiltakozott a protestánsoknak szánt engedmények ellen s felszólították a királyt, hogy az apostoli hitet az apostoli királyságban állítsa vissza régi jogaiba

4). A protestáns követek régi ') Ez országgyűlésről rendkívül érdekes adatoKat közöl Lányi Pál gömöri evangelikus követ diariuma. Acta Diaetalia. Nemzeti Múzeum könyvtára. Történelmi Tár 1903. és 1904. 2) Ráday Pál levele 1714. junius 7. Közli Zoványi Jenő. Magyar Prot. Egyháztört. Adattár. I. 5—8. lapon. 8) Négyesy László: Ráday Pál munkái, 32. 1. *) Ribini: Memorabilia Augustanae confessionis in regno Hungáriáé II. 518-521. I.