Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Kovács Sándor: Az állam és a protestantizmus III. Károly alatt

Az állam és a protestantizmus III. Károly alatt. 259 nyolok valahányszor közeledtek színe elé, üdvözülték vagy kérdésére válaszoltak, mindig térdre ereszkedtek

1). Ez az imádásszerű hódolat, amelyben spanyol hívei részesítették, egészen elkényeztette az ifjú fejedelmet, s a tiszteletnek valamivel kisebb mértéke utóbb már érzékenyen sértette. Szolgai megalázkodás volt a legegyenesebb út szivéhez s e gyengéjét ugyancsak felhasználták haszonleső, tányérváltó udvari emberek, míg az érdemesebbje, a saját értékét ismerő, maga munkáját becsülő miniszter vagy tanácsos átallt ilyen fogáshoz nyúlni. Vele is megtörtént akárhányszor, mint a legtöbb hatalmára féltékeny uralkodóval, hogy fontos ügyekben inkább hitt a léha, hajlongani tudó udvari had körmönfont hízelgő beszédének, mint a nyers formába öltözött bölcs tanácsnak. Spanyol és nápolyi tanácsosai, Romeo, Stella, Perlas valenciai érsek, akik személyes szolgálatokkal meg tudták nyerni, éltök fogytáig érezték bizalmát és szeretetét. Althan német gróf, aki a barcelónai udvarban tisztára elspanyolosodott, állt hozzá legközelebb. Egyszer életét mentette meg urának s azonfelül neje, az ingerlő szépségű spanyol nő (Pignatelli-Belrigardo hercegnő) erős szerelmet ébresztett Károlyban, amelynek lángja azután sem hamvadt kí, hogy elvette Erzsébet braunschweig-wolfenbütteli hercegnőt, akit az európai udvarokban széltire „Szép Lizának" hívtak. Althant magát s összes atyafiságát elhalmozta kegyeivel. 1721-ben 100.000 forint értékű adományban részesíti, amiből 70.000 forint értéket magyar koronauradalmak tesznek ki. Ε gyengéi mellett azonban voltak királyi erényei is. A spanyol örökösödési háború alatt nagy állhalatosságot tanúsított; ha csapások érték, csüggedés nélkül várta és munkálta a jobb jövőt. A hozzá hű kataloniai és arragoniai nép lelkesedése, áldozatkészsége és ragaszkodása megtanította őt arra, hogy ne kicsinyelje azt az erkölcsi erőt, mely a tömegek érzésében rejlik s tisztelettel berzéljen ábrándjaikról. Ifjúságának legfogékonyabb esztendeit távol töltötte s így nem szivárgott be lelkébe a bécsi udvarnak magyargyűlölete. Az egész magyar kérdést az abszolút uralom rideg, de objektiv elvi álláspontjáról nézte s elhatározásait nem sugallták érzelmi rugók. Első rendeletei azt mutatják, hogy őszintén törekszik a magyarság rokonszenvének megnyerésére, hogy a nyugalmat ne fegyver és erőszak, hanem a nemzet megelégedése biztosítsa. Károlyi Sándor a neki írt levél és beszélgetések alapján az egész országban elhirdette, hogy jó király lesz s alatta a magyarságot nem nyomja el a bécsi minisztérium. Cserey szerint, akinek aggodalmaskodó sorait fent idéztük, ía közhit kötelességtudó, munkakedvelő, igazságos ural') Marczali Η. A magyar nemzet története a szatmári békétől a bécsi kongresszusig. 18. 1. Foscarini után.