Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Daxer György dr.: A theologia mint tudomány

252 Dr. Daxer György. képesek nem vagyunk. Különben is a keresztyén hitet valakiben ébreszteni ember egyáltalán nem, s így semmiféle tudományos módszer sem tudja. Erre csak Isten képes. És erre csak egy út van, az t. i., hogy az isten igéjének hirdetése útján isten megragadja szívünket ós megtérít minket. A megtérés és újjászületés, vagyis a keresztyén vallásos tapasztalat talajára való lépés az egyedüli útja annak, hogy hitre ébredjünk és azután a hitbeli tapasztalataink tudatra emelése által keresztyén hitismeretre, a keresztyén vallás igazságairól való meggyőződésre szert tegyünk. Szóval itt, a vallási igazságok terén épúgy, mint az erkölcsi és az érzéki tapasztalat körébe eső ismereteknél is, szükséges előfeltétele ezen ismeretekről és igazságokról való bizonyosságunknak a megfelelő tapasztalat. Ahol ez nincs meg, ott természetesen nem lehet szó a keresztyén igazságok megismeréséről sem. Már pedig a természetes ember éppen az által különbözik a hivő embertől, hogy neki ily tapasztalata nincs, vagy ha valamikor volt is, az előtte már kétségessé vált. Az υ tapasztalatának köre tehát a vallásos tapasztalattal szegényebb és ha e hiány ellenére is Ítéletet mond a keresztyén vallásról, azt az Ítéletet helytelen, ferde szempontból mondja ki, szóval ismerete, fogalma róla egész természetesen helytelen torzkép lesz. A vallásos ismeretekről való bizonyosság ezek szerint természetesen az embereknek szűkebb körére fog szorítkozni, mint pld. az érzéki ismeretek bizonyossága. Azaz kevésbé általános lesz. De ez nem bizonyít semmit ezen vallási ismeretek igazsága ellen. Még az érzéki ismereteknek is az érzéki tapasztalat a feltótele. Aki vak, nem ismeri a színeket. De meg van a lehetősége annak, hogy szemét megoperálják ős akkor látja ő is azokat. Épígy a hitetlen emberre, mondjuk minden emberre nézve meg van adva annak a lehetősége, hogy megtérve, megismerje az isteni kijelentés titkait. Ha még hozzávesszük, hogy épen akkor tér vissza eredeti emberi természetéhez — melyet a bűn megrontott — azt mondhatjuk, hogy a keresztyén vallásos tapasztalat álláspontja az igazi, természetes álláspont, míg a természetes ember álláspontja a visszás, a kivételes állapot. Mindezek után most már érthető, miért nem érték el az eddigi álláspontok a keresztyén vallás minden igazságait s miért nem érthették meg azt. De egyúttal világos az is, hogy minderre csak olyan állásponton leszünk képesek, amely a keresztyén vallásos tapasztalat alapján áll; ez a keresztyén hit álláspontja. Ezt kell elfoglalni a theologiai tudománynak is, ha tárgyát, a keresztyén vallást, igazán és teljesen, egész mélységében és terjedelmében meg akarja érteni. A theologiai tudomány a keresztyén hit igazságát tehát