Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)
Raffay Sándor: Jézus születése
250 Raffay Sándor. Jézus születése. két tanú igazolja, a víz megivására ítéltetik. A vizet azon medencéből merítették, amelyről II. Móz. 38 8 szól. Ezt kegyes asszonyok készítették, azért a vétkesek bűnének ez által kell kinyilvánulnia. A vizet a vádlott cserépedényből itta, mert kedvesét drága kehelyből itatta. Keserű vizet ivott, de nem holmi gyökerektől, hanem az átok miatt, amely vele járt, mert kedvesét kitűnő borral vendégelte meg. A vízbe a templom homokját kevertek bele. Mielőtt azonban az átokhozó vizet, mely magában nem volt átkozott, hanem inkább szent, a vétkesnek adták volna, nehogy az Isten nevét hiába vegye, a pap a vádlott által hozni köteles és kosárba rakott áldozatot, melynek hozatala közben a vádlott az oltár délnyugati oldalán a Kemíza elé állott, a bűnös tenyerére tette, hogy megtérésre bírja. Finom lisztet az ételáldozathoz nem volt szabad használni, hanem csak abraknak való durva árpalisztet, mert a bűnös az állathoz lett hasonlóvá. Olajat sem kevertek hozzá, mert az olaj a világosság jelképe, a bűnös pedig sötétben vétkezett. Aztán el kellett menni az eíőudvar keleti oldalán fekvő Nikanor kapuig. A bűnnel vádolt nő feloldotta hajkötőjét s így mént itt végig nyilvánosan. Innét, hogy a zsidó tudósok megszégyenítőnek tartották a zsidó asszonyra nézve a kieresztett hajjal vagy hajadonfőt járást, (v. ö. I. Kor. 11.) A próbaviz átvételekor Jes. 65 1 5 értelmében átkot mond magára a vádlott. Megesküszik, hogy nem becstelen s nem hűtelen. Az eskü, mint átok, természetesen feltételes. Ha a vádlott nem akar inni, mert Isten neve van a vízzel keverve, akkor kényszeríteni keli rá, kivévén ha bűnösségét beismeri. Ha a bűnös nő meghal, a férjét nem terhelheti a lelkiismeret vádoskodása, mert felesége bűnös volt. Ha azonban életben marad ós az átok foltjai sem mutatkoznak testén, akkor magához veheti, mert az a nő nem bűnös. Hexheimer, Der Pentateuch 534—536. azt mondja, hogy e víz hatásában a régi magyarázók csodát láttak, az újabbak pedig az istenitéletek egy faját ismerik fel, de maga e szokás igazában a mózesi törvény szellemével, mint a gyöngédebb érzésű ártatlanokra is veszélyes kísérletezés, semmikép sem egyeztethető össze. Az eljárást részletesen leírja a Sota mísna, mely minden eshetőségre is kiterjeszkedik. Raffay Sándor.
