Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Könyvismertetés

Κ önyvismertetés. 229 91. 1. 8. s.: . . . „küldjenek a csehek közé néhány kegyes, értelmes püspököt és tudóst, csak ép bíborost ne, sem pápai követet, sem eretnekvallatót; mert a nép ott nagyon is tudatlan a keresztyén dolgokban; azok pedig ..." A fordítás a tudatlanságot a csehekre érti; az eredeti a bíborosra, pápai követre, eretnekvallatóra . . . denn dieses Volk (mert ez a népség . . .) ist mehr denn zu viel ungelehrt . . .; sie suchen auch nicht der Seelen Heil (nem is keresik a lelkek üdvösségét) . . 91. 1. 2. s. alulról: (a pápa) . . . „érje be egy jó esztendeig a maga esküjével, jogaival, törvényeivel és zsarnokságával" . . . so lasse man ihn mit seinen eigenen Rechten, Gesetzen und Tyranneien ein gutes Jahr haben und lasse es genug sein an der Erwählung . . . ám legyen jó esztendeje (bó' aratása) a maga jogaival, törvényeivel és zsarnokságával és érjék be (a csehek) a választással (nem töró'dve a pápai megeró'sítéssél vagy meg nem eró'sitéssel); hadd kiáltson mindama veszedelemben maradt lelkek vére (átkot) az ó' fejére. 92. 1. 16. s.: (szelíden oktassa ki őket, hogy) „így vagy úgy, az mindegy" . . . (dass der neue Bischof ... sie gütlich unterweise) dass keines Irrtum sei . . . Az Úr vacsorájának egy vagy két szin alatt való kiszolgáltatásáról van szó. A kiszolgáltatás egyik módja se téves, a másik se. Egészen más és sokkal enyhébb nyomatékú a negatív kifejezés, mint a fordításban használt: igy vagy úgy, az mindegy. Luthernek épen nem mindegy: külömben nem védené a két szin alatt való kiszolgáltatást. Mégis még nincs azon az állásponton, hogy támadólag léphetne fel az egy szin alatt való kiszolgáltatás ellen. 92. 1. 3. s. alulról: „Mert nem hitcikk az, hogy a szentségben a kenyér és bor lényegileg és természetileg van jelen, ez csak Sz. Tamásnak és a pápának bogara." . . . dass Brot und. Wein nicht wesentlich und natürlich sei im Sacramente ... A fordítás itt az eredetinek épen ellenkezőjét mondja. Az nem hitcikk, hogy a szentségben kenyér és bor lényegileg már nem lenne jelen, és épen azt veszi tagadóba Sz. Tamás és a pápák azzal az állításukkal, hogy se kenyér, se bor nincsen már a szentségben. hanem csakis az Úrnak teste és vére. 95. 1. 9. s.: (Aristotelest csak oly jól ismerem . . .) „mint Sz. Tamást avagy Scotust;

1' . . . e. h. mint Sz. Tamás avagy Scotus. Mi értelme is volna ä következő mondatnak, ha Luther csak azt állítaná, hogy ő Aristotelest, Sz. Tamást és Scotust egyaránt jól ismeri? Kivel szemben lehetne ez dicsekvés? 97. 1. 6. s.: „Valóban a Szentírás mellett az elégnél is több a jogszolgáltató . . ." Fürwahr, vernünftige Regenten neben der heiligen Schrift wären übrig genug Recht ... Ε szerint: Bizonyára, elég lenne nekünk a jogból, ha a Szentírás mellett értelmes uralkodóink volnának . . . vagy akár igy: untig elég a jogból, ha a Szentírás mellett értelmes fejedelmeink vannak.