Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Könyvismertetés

Könyvismertetés. Ό. Luther Márton müvei. A reformáció négyszázados fordulójának örömünnepére és emlékezetére kiadta a Luther-társaság. Sajtó alá rendezte Dr. Masznyik Endre. I. R. II. kötet. Pozsony. Wigand. 1905. 503 oldal. Ára 6 korona. Luther művei magyar kiadásának e második kötete tartalmazza az „egyházreformáló iratokat" folytatólag az elsó' időszakból. Rövid három évnegyed (1520. aug. — 1521. máj. 6.) munkájának eredményét látjuk e kötetbe foglalva. A munkálatok cimei: I. A német nemzet keresztyén nemességéhez ; — II. Az egyház babyloni fogságáról; — III. Az új Eckféle bullákról és hazugságokról; — IV. Az Antikrisztus bullája ellen; — V. Levél X. Leo pápához; — VI. A keresztyén ember szabadságáról; — VII. Megújított és megismételt felebbezés a pápától a zsinathoz ; — VIII. A pápa és hivei könyveinek elégetéséről; — IX. „A lipcsei baknak" és „A lipcsei bak feleletére"; — X. A gyónók kioktatása; — XI. A wormsi tárgyalások. Mindezekhez csatolvák a XII. sz. alatt a magyarázó „Jegyzetek." A „wormsi tárgyalások" kivételével a többi művet mind dr. Masznyik Endre fordította. Csak az egyes művek „bevezetése" után közölt „leveleket", valamint a „wormsi tárgyalásokat" fordított a Márton Jenő. Ha bámulattal tekintjük azt a termékeny lelket, mely oly rövid idő alatt annyi maradandó értékű munkát tudott világra hozni, őszinte elismeréssel adózunk egyszersmind a tudós ős lelkiismeretes fordítónak is, a ki a Luther által feltárt kincsesbányát az idegen nyelvekben kevésbbé jártas magyar közönség részére is hozzáférhetőbbé tette. Magától értődik, hogy nem lehet tisztem Luther műveinek közelebbi ismertetése, méltánylása; épen csak a fordításhoz lehet szavam. A fordítás méltánylása pedig szinte csak felületes, értéktelen valami volna, ha az egész vaskos kötetre vonatkozó általánosságokban áradoznék. Az első helyen emiitett „A német nemzet keresztyén nemességéhez"· cimű iratra szorítkozom észrevételeimmel. Más nyelvről magyarra fordított műre nézve tán a a legszebb elismerés, ha azt mondhatjuk róla, hogy alig venni rajta észre, hogy fordítás — és mégis hiven adja vissza az eredetit. Ezt az elismerést az előttünk fekvő fordítástól a maga egészében nem tagadhatjuk meg. A mint először cssk magát a