Raffay Sándor szerk.: Theologiai Szaklap 4. évfolyam, 1906 (Pozsony)

Lapszemle

224 Lapszemle. tarsaság diadalában a vele összefort Protestantismus diadalát látják. Ezen republikánus protestánsok nagy részét jellemzi egy kereskedő következő nyilatkozata: „én protestáns, atheista vagyok." (338. 1.) Mások azt mondták a szerzőnek : „Ha a mi államunk vallásos, akkor katholikus, ha nem katholikus, akkor vallástalan. Franciaország elejétől fogva Loyola és Voltaire közt ingadozott." Különben az uj törvény nagy pénzügyi és belső bajokkal fog a protestantismusra járni. A szerző nézete az, hogy az a küzdelem, mely ma Franciaországban dúl, nem egy Los von Rom-mozgalom, hanem a világosság és sötétség, a hit- és hitetlenség, a keresztyénség és atheismus döntő mérkőzése. A tanulság más országok egyházaira nézve, melyet a szerző szintén alaposan fejteget, röviden az: elő kell készülni nekünk is hasonló küzdelemre, amely ha késik is, el nem fog maradni. Az 5. füzet tartalmaz azon kivül még egy cikket Vollert gerai tanártól: Der Fundamentale Unterschied zwischen der schriftgläubigen und der kritischen Theologie. Jelentékenyebb ennél Bachmann erlangeni tanár dolgozta, „Der Schöpfungsbericht und die Inspiration" melyben a bibliának a teremtésről szóló történetének szabad felfogását igyekszik összhangzásba hozni az inspirációval. De siessünk tovább a 6. füzet tartalmára. Annak csak első cikke befejezett egész. Knoke göttingeni tanár magyarázza a tékozló fiú hasonlatát és úgy azokkal szemben, kik a teljes megigazulás tanát találják fel benne (Godet s mások) mint főleg Jälicher, J. Weiss s Bousset-tal szemben, kik benne Krisztus nélküli evangéliumuk bizonyítékát látják, kimutatja, hogy Jézus ezen hasonlatával első sorban nem az Úrnak, hanem saját viselkedését a bűnössel szemben akarta szemléltetni. Igy aztán nem lehet e hasonlatra hivatkozva mondani, hogy Jézus szerint az Űr nem Krisztus kedvéért bocsátja meg a bűnöket, hanem azért, mert nem tehet máskép. A következő 3 cikk egy-egy uj cikksorozatot kezd meg, melynek folytatása lesz s így véleményt róluk, majd csak a következő három füzet ismertetése alkalmával mondhatni. A cikkek ezek: Hollensteiner ·. Harnack und Bousset, J. Bochner: Eine Reform des Patenamtes. Ihmels: Jesus u. Paulus. Lic. Dr. Daxer György.